„Isten nevében megáldalak, és imádkozom boldogságodért és a szépségért, amit mások életébe csalsz. Szereteteden át Isten áramlik keresztül, és mikor szeretsz, akkor Istent sugárzod mások felé. A Szeretet Isten Jelenléte. Isten és a Szeretet ugyanazon dolog. Így mikor Szeretsz valakit, akkor Isten hozod el életükbe.”
Egy különleges Áldás Hawkins-tól 2012. augusztus 1.
“I bless you in the name of the Lord and I pray for your happiness and the beauty that you bring into the lives of others. Through your Love, Divinity flows through Love, and when you Love, you radiate Divinity to that person. Love is the Presence of God. God and Love are both the same thing. So, when you Love somebody, you bring God into their life.”
“Special Blessing from Doc” from Aug 1, 2012 Veritas Publishing Newsletter
≈
Mi nem a drámáit eljátszó villódzó képek vagyunk a vetítővásznon, hanem maga a vászon – az élet kibontakozó filmjének ítélkezésektől mentes tanúja, kezdet és vég nélkül, potenciáljában végtelen. Ezek az egyre csak mélyülő ráébredések igaz természetünkre előkészítik a táptalajt a Tudat Végső Felismeréséhez: Azonosságát Magával Istennel.
Elengedés: Az Önátadás Útja, 255.oldal
We are not the flickering images playing out their drama on the movie screen, but the screen itself-a nonjudgmental witness of the unfolding movie of life, with no beginning and no end, infinite in its potential. These progressive realizations of our true nature prepare the ground for the Ultimate Realization of the identity of Consciousness with Divinity Itself.
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 255
≈
„A lélek „magasztosabb Énje” hagyományosan „előnyt kovácsolt” olyan körülményekből, amelyek katasztrofálisnak tűntek az ego számára. (…)
Az idők során az evolúciós ugrás e formáját a nők mutatták be a gyermekszülésen keresztül, mely igen magas elhalálozási hányaddal járt. A nő, a kis jövevény támogatásának érdekében hajlandó volt életét áldozni, és szembenézni a lehetséges halállal. Ha túlélte a megpróbáltatást, akkor pedig gyermekéért, családjáért, vagy társáért áldozta fel magát. Így egy magasabb hatalom szolgálata, bármilyen formában is volt az egy adott kultúrában megszokott, Istenhez vezető úttá lett.”
Igazság kontra hamisság 67. oldal
The “higher Self” of the spirit has traditionally “taken advantage of” circumstances that seemed catastrophic to the ego.[…]
Over time, the form of this evolutionary step has been exhibited by women through the act of childbirth, which had a very high mortality rate. The woman was willing to sacrifice her life and face possible death in the interest of the furtherance of new life. If she survived that ordeal, she traditionally became self-sacrificial for the sake of children, family, or spouse. The pathway of subservience to authority in whatever form was traditional in a given culture became an established pathway to God.
TRUTH vs. FALSEHOOD, page 67
≈
A Jelenlét számára a „másság” nem létezik. Isten a véget nem érő jelen mindent magában foglaló Valósága. Nincs „másik” akitől félni vagy örvendeztetni kellene.
Amint a nap sem bújócskázik mikor az ego-hiedelmek felhői tovaszálltak. Ekkor felfedezzük, hogy a nap mindvégig ott ragyogott, fénye és melegsége azért sugárzik, mert ez a nap önnön, veleszületett lényege és minősége. Ám a Föld napjával ellentétben, Isten Napsága végleges. A végtelen számára világegyetemek születéseinek és hanyatlásainak nincs semmi jelentősége. Az, ami a világegyetemek és az élet Forrása, nincs kitéve azok hatásának. Isten dicsőségének nincsenek feltételei.
Én: Valóság és Szubjektivitás 47. oldal
There is no ’otherness’ to the Presence. God is the all-encompassing Reality of the never ending present. There is no ‘other’ to fear or please.
By analogy, the sun does not play hide-and-seek when the clouds of the ego’s beliefs are swept away. It is discovered that the sun has been shining all along. Its light and warmth radiate because that is the sun’s innate, intrinsic essence and quality. Unlike the Earth’s sun, the Sunship of God is permanent. To the Infinite, the comings and goings of universes have no meaning. That which is the Source of life and universes is not subject to it. The glory of God has no requirements”
I: Reality and Subjectivity page 47
≈
Ha nem foglalunk véleményeink mellet büszkén állást, akkor szabadon megváltoztathatjuk őket. Milyen gyakran kellett csak azért folytatni valamit, amit igazából nem akartunk csinálni, mert meggondolatlanul, büszkén kiálltunk egy vélemény mellett! Nagyon sokszor szerettük volna meggondolni magunkat, vagy más irányba elindulni, de büszke állásfoglalásunkkal gúzsba kötöttük magunkat.
Ez felveti a büszkeség feladásának egyik akadályát – ami maga a büszkeség. Egy gőgös állásfoglalás során a félelem az egyik mögöttes probléma. Félünk, hogy mások rólunk alkotott véleményét károsan befolyásolná, ha egy kérdésben meggondolnánk magunkat.
Azért szükséges véleményünkhöz alázatosan állni, mert ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkat egy adott témába, véleményünk folyton változik. Ami felszínesen nézve igaznak tűnik, arról alaposabban szemügyre véve sokszor kiderül, hogy a helyzet egészen más. Ez persze kiábrándító a politikus számára, aki arra a képzelgésre alapozva tesz ígéreteket, amit lehetségesnek tart. Ám amikor hatomra kerül, rájön, hogy a dolgok egész másképp festenek, mint ahogy azt ő gondolta. A gondok sokkal összetettebbek, mivel egy társadalmi helyzet valójában számos erő összhatásának tudható be. A politikusok, ténylegesen mindössze annyit ígérhetnek nekünk, hogy a közjó érdekében legjobb ítélőképességüket fogják használni, amikor egy-egy kérdés mélyére ássák magukat.
Mindössze annyit ígérhetünk magunknak, hogy az élet fejlődését szem előtt tartjuk, és ez az önismereti betekintés fog megóvni minket a csalódástól. Ez a „nyitott” álláspont biztonsága, vagy, ahogy a Zen gyakorlatban hívják „kezdő szellem.” Mikor nyitottak vagyunk, elismerjük, hogy nem vagyunk az összes tény birtokában, és a helyzet feltárása során készek vagyunk megváltoztatni véleményünket. Így nem kötjük magunkat az elvesztett játszmák fájdalmas gúzsába.
Elengedés: Az Önátadás Útja 151. oldal
If we don’t take a prideful stance about our opinions, then we are at liberty to change them. How often have we gotten stuck in performing something we really didn’t want to do, because we had foolishly taken a prideful stance on an opinion! Very often we would like to have changed our mind or the direction in which we were going, but we got ourselves boxed in by having taken a prideful position.
That brings up one of the resistances to surrendering pride, and that is pride itself. In the prideful position, one of the underlying problems is fear. We fear that, if we change our position in a certain matter, the opinion of others about us will be adversely affected.
One reason for the need for humility about our opinions is because our opinions change as we get deeper and deeper into any given subject or situation. What seems to be so, upon superficial examination, often turns out to be quite different when we really get into it. This, of course, is to the dismay of the politician who makes promises based on fantasies of what is possible. But as he assumes power, he finds that matters are quite different than he had thought. The problems are far more complex. The situation is really due to the net effect of many powerful forces in society. All that politicians can truly promise us is that they will use the best possible judgment for the good of all, as they get deeper into each matter.
This evolutionary aspect of life is really all that any of us can promise ourselves, and this selfknowledge will protect us from disillusionment. This is the safety of the “open mind” position or what is called “beginner’s mind” in Zen practice. When we are open-minded, we are admitting that we are not in possession of all the facts, and we are ready to change our opinions as the situation unfolds. In this way, we do not box ourselves into the pain of defending lost causes.
Letting go: The Pathway of Surrender page 151
≈
El kell engednünk az illúziót, miszerint tudjuk, hogy kik vagyunk. Az Isteni állapotban nincs mit „tudni”, hiszen mi az VAGYUNK. Igaz, ez egy nehéz lépés – ám hirtelen, magáról bukkan fel, és ekkor örökre szabadok leszünk. A bizonytalanság helyét átveszi a kifogyhatatlan elragadtatás. Eztán az emberi élet egy véget nem érő komédia! Mi egy nem „ki”, hanem egy „mi. vagyunk”
Az ego feloldása; Önvalóra ébredés. 206. oldal 2. idézet
You have to let go of the illusion that you know who you are. In the Divine state, there is nothing to “know” about because you ARE it. That is a difficult leap to make—but suddenly, it occurs of its own accord, and then one is free forever. Uncertainty is replaced by endless delight. Human life is then an endless comedy! You are not a “who” but a “what.”
Dissolving The Ego, Realizing The Self page, 206 2nd quote
≈
Minél többet elengedünk, annál inkább de-glamúrizáljuk a világot. És minél inkább de-galúrizáljuk a világot, az annál kevésbé működtet és irányít majd minket. Nem leszünk a galmúr varázsának a hatás alatt, így az többé nem manipulálhat minket. Többé nem leszünk a média professzionális programozóinak, a politikusok és a szociális környezet kénye kedvének kitéve. Többé nem leszünk a belső kényszer nyomása alatt, hogy mások elismerését és jóváhagyását szomjazzuk.
Elkezdjük az embereket tisztán azért szeretni, amik, nem pedig azért, amit talán megtehetnének értünk. Többé nincs szükségünk arra, hogy kihasználjunk másokat, illetve nem törekszünk a legyőzésükre. Ahogy a saját bűntudatunk mértéke csökken, ön-becsülésünk úgy tárul ki. A kapcsolataink immáron becsületességen nyugszanak, így többé nem vagyunk kitéve az érzelmi zsarolásnak sem. Ennek folyományaként, felhagyunk mások zsarolásával, és az érzelmi nyomásgyakorlással. Mivelhogy kapcsolataink őszinteségen alapszanak, valamint egy magasabb síkon működnek és léteznek, így többé nem kísért minket az elidegenedés és az egyedüllét félelme. Aki átadta magát Istennek, annak a beteljesüléshez nincs szüksége senki másra, hiszen a beteljesülés a szeretetnek és a gyönyörűségnek köszönhetően saját választásuk eredményeképp van velük. A könyörület mások, és az ő emberségük iránt, átalakítja az életet és az összes kapcsolatot.
Elengedés: Az Önátadás Útja, 253. oldal
The more we let go, the more we de-glamorize the world. The more it is de-glamorized, the less it runs us. We are not at the effect of glamour and can no longer be manipulated by it. We are no longer vulnerable to the professional programmers of the media and the political and social arenas. We are no longer at the effect of an inner need for approval from others.
We begin to love people for what they are, not for what they can do for us. We no longer need to exploit others or try to win them over. As our own level of guilt decreases, our self-esteem expands. Relation-ships are now based on integrity, and we are no longer subject to emotional blackmail. As a corollary, we stop trying to blackmail others with emotional pressure. Because relationships are based on honesty, and they exist and function on a higher plane, there is no longer a fear of alienation or feeling of aloneness. The surrendered person no longer needs others for personal fulfillment but is with them out of choice because of love and enjoyment. Compassion for others and for their humanness transforms life and all relationships.
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 253
≈
Mikor minden negatív érzelmet feloldottunk, átadtunk és elengedtünk, akkor végül megjelenik a megkönnyebbülés, és a szenvedést az elfogadás váltja fel. Az elfogadás más, mint a beletörődés. A beletörődés vagy lemondás során a korábbi érzelemből még üledékek maradtak vissza. Valójában vonakodásról és a tények valódi felismerésének a halogatásáról van szó. A beletörődés így szól: „Nem tetszik a dolog, de kénytelen vagyok beletörődni ebbe.”
Az elfogadásnál már feladtuk az ellenállásunkat a tények valós természete iránt; így az elfogadás egyik jele a nyugalom és a derű. Az elfogadással vége a küszködésnek, és az élet újult erőre kap. Az energiák, melyeket a korábbi negatív érzelmek lekötöttek, immáron felszabadultak, így a személyiség egészségesebb aspektusa most már megmutathatja magát. Az elme kreatív fele új élethelyzetek lehetőségét bocsátja előre, valamint további alternatívákat a növekedéshez és a tapasztalatszerzéshez, amelyet már az élettel-teliség megújult érzete kísér. A jól ismert és széles körben alkalmazott ima, a 12 lépéses csoportok lelki Béke imája:
„Istenem, adj nekem lelki Békét,
hogy elfogadjam, amin változtatni nem tudok,
Bátorságot, hogy változtassak, azon, amin tudok,
és Bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 80-81. oldal
“When all the negative emotions have been worked through, surrendered to and let go of, relief finally occurs, and the former suffering is replaced by acceptance. Acceptance is different from resignation. In resignation there are still residuals of the previous emotion left. There is reluctance and delaying of the true recognition of the facts. Resignation says, “I don’t like it, but I have to put up with it.”
With acceptance, resistance to the true nature of the facts has been relinquished; thus, one of the signs of acceptance is serenity. With acceptance, the struggle is over and life begins anew. The energies that were bond up in the previous negative emotion are now freed up, so that the healthier aspects of the personality are now re-energized. The creative aspects of the mind develop opportunities for new life situations and further options for growth and experience, accompanied by a new sense of aliveness. A well-known and widely-practiced teaching is the Serenity Prayer of the 12-Step groups:
God, grant me the Serenity
To accept the things I cannot change,
the Courage to change the things I can,
and the Wisdom to know the difference.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 80-81
≈
„A benső összekapcsolódottság teljesen nyilvánvaló volt. Íme a holografikus univerzum – ahogy azt a Buddha és a fejlett teoretikus fizika az univerzum valódi természetét illetően egyetértésben leírták. Mivel minden tökéletesnek mutatkozott, nem volt mit kívánni, mire vágyni, mit létrehozni és nem is volt mivé válni. Csakis „Az” volt, a Lét Legesleg-lényege, melyből maga a létezés ered. Ezen Van-ság a létezés forrása, mégis, érdekes mód nem Oka annak.
A tudatossághoz mélységes meghittség társult, olyan volt, mintha mindig is ismertük, vagy mintha végre valahára hazaértünk volna. Érzelemtől és érzéstől mentes volt. Az érzékekről sem volt tudomás. Még ha úgy is festett, hogy az érzékek tovább teszik dolgukat, többé nem voltak személyesek, illetve relevánsak.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 192. oldal
“The inner connectedness of all things was starkly obvious. It was the holographic universe as described by the Buddha and by modern advanced theoretical physics, both whom agree as to the intrinsic nature of the universe. Because everything was perfect, there was nothing to wish for, nothing to desire, nothing to create, and nothing to become. There was only That, the very essence of Beingness is the Source of existence, yet curiously not its Cause.
There was a profound familiarity to the awareness. It was as though one had always known it. as if one where home at last. There were no emotions or feelings. There was an unawareness of sensations. Even though they seemed to go on, they were no longer personal or of concern.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 192
≈
Minden bánat és szomorkodás pszichológiai alapja, a kötődés. A kötődés és függőség azért bukkan fel, mert hiányosnak és elégtelennek érezzük magunkat; ezért tárgyakat, embereket, kapcsolatokat, helyeket és elképzéseket keresünk, hogy kielégítsék a belső szűkséget. És mivelhogy tudattalanul arra használjuk ezeket a dolgokat, hogy egy belső igényt elégítsenek ki, végül az „enyém”-mel azonosítottként végzik. Ahogy több energia árad beléjük, a külső tárgyakkal való azonosulás, mint az „enyém”, átalakul az „én” egy tényleges meghosszabbításává. Így a tárgy illetve a személy elveszítését saját énünk és az emocionális háztatásunk egy fontos részének elveszítéseként éljük meg. A veszteséget önmagunk minőségének zsugorodásaként tapasztaljuk, amit persze a tárgy, illetve az illető képviselt. Minél több érzelmi energiát fektetünk egy tárgyba, vagy egy egyénbe, annál nagyobb lesz a veszteségérzet, és annál nagyobb lesz a fájdalom, mely a függőség gúzsának felszakadásával jár. A kötödések függőséget hoznak létre, és a függőség – természetéből adódóan – a veszteségtől való félelmet hordozza magában.
Elengedés: Az Önátadás Útja, 75.oldal
The psychological basis of all grief and mourning is attachment. Attachment and dependence occur because we feel incomplete within ourselves; therefore, we seek objects, people, relationships, places, and concepts to fulfill inner needs. Because they are unconsciously utilized to fulfill an inner need, they come to be identified as “mine.” As more energy is poured into then, there is a transition from identifying with the external objects as “mine” to being an actual extension of “me.” Loss of the object or person is experienced as a loss of our own self and an important part of our emotional economy. Loss is experienced as a diminution of the quality of ourselves, which the object or person represented. The more emotional energy invested in the object or person, the greater will be the feeling of loss and the greater the pain associated with the undoing of the bonds of dependence. Attachment creates a dependency, and dependency, because of its nature, intrinsically carries with it a fear of loss.
Letting Go: The Pathway og Surrender, page 75
≈
„Mindenkinek adott a lehetőség, hogy hozzájáruljon a világ szépséghez és harmóniájához, azzal, hogy kedvességgel fordul minden élőhöz, így ezáltal az emberi szellemet támogatja. Amit önként, fenntartások nélkül adunk az életnek, visszatér hozzánk, hiszen mi egyenlő mértékben részesei vagyunk ennek az életnek. Mint hullámok a vízen, minden ajándék az ajándékozóhoz tér vissza. Amit megerősítünk másokban, valójában magunkban erősítjük meg.
Amint hajlandóak vagyunk szeretetet adni, gyorsan követi a felfedezés, hogy eleve szeretettel vagyunk körülvéve, csak egész egyszerűen nem tudtuk hogyan férjünk hozzá. A Szeretet voltaképp mindenütt jelen van; csupán rá kell ébrednünk jelenlétére.”
Elengedés: Az Önátadás Útja. 173. oldal
„Everyone has the opportunity to contribute to the beauty and harmony of the word by showing kindness to all living things and, thereby, supporting the human spirit. That which we freely give to life flows back to us because we are equally part of that life. Like ripples on water, every gift returns to the giver. What we affirm in others, actually we affirm in ourselves.
Once we become willing to give love, then the discovery quickly follows that we are surrendered by love and mearly didn’t know how to access it. Love actually present everywhere; its presence only need to be realized.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 173
≈
Egy nagyszerű dolgot fogunk felfedezni, mégpedig, hogy a szeretetre való képességünk messze túlszárnyalja azt, amit valaha is álmodni mertük. Minél többet elengedünk, annál szeretetteljesebbek leszünk. Életünkből egyre több és több időt töltünk olyan dolgokkal, amiket szeretünk, és olyanokkal, akiket egyre inkább szeretünk. Amint ez megtörténik, az életünk átalakul. Másképp nézünk ki. Az emberek másképp reagálnak ránk. Nyugodtak, boldogok és lazák vagyunk. Az emberek vonzódnak hozzánk, mert körülöttünk kellemesen és elégedetten érzik magukat. A pincérnő és a taxisofőr, hirtelen és titokzatos módon figyelmes és előzékeny lesz, és mi elcsodálkozunk, „Vajon mi ütött ebbe a világba?” A válasz erre a kérdésre: „Hát Te!”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 229. oldal
One delightful discovery we will make is that our capacity for love is far beyond what we ever dreamed. The more we let go, the more loving we become. More and more of our life will be spent doing things that we love to do, with people for whom we feel increasing love. As this happens, our life becomes transformed. We look different. People respond differently to us. We are relaxed, happy, and easy-going. People are attracted to us because they feel comfortable and happy around us. Waitresses and cab drivers suddenly mysteriously become attentive and courteous, and we will wonder, “What has come over this world?” The answer to that question is “You have!”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 229
≈
“A kifejezés: ÉN (Önvaló) azt helyezi előtérbe, hogy Istent, mint a Végső Valóságot – mely tényleges létezésünk alapjául szolgál “itt és most” – magunkban fedeztük fel (a Bibliát idézve: “A Mennyek országa bennetek van.”).”
Az ego feloldása; Önvalóra ébredés. 161.oldal
The term SELF emphasizes that God is discovered within as the Ultimate Reality that underlies one’s actual existence in the “here and now” (to quote the Bible: “The Kingdom of God is within you”).
Dissolving The Ego, page. 161 last quote
≈
“Amint szeretetteljes emberré lettél, bizonyos dolgokat nem teszel meg többé. Valamint vannak dolgok, amikre a szeretet energiamezejében képes vagy, pedig máskülönben lehetetlenség. Sőt mi több, az emberek olyan dolgokat tesznek érted, amiket másokért nem tennének meg. A Szeretet lehetővé teszi a csodát, anélkül, hogy „csodának” titulálnánk. A Szeretet átalakító hatású.
Olykor a legjobb nem elmondani másoknak, hogy szereted őket, ugyanis megijedhetnek és azt gondolhatják, hátsó szándékaid vannak és akarsz tőlük valamit. Igazán, némely ember fél a szeretettől és gyanúsnak találja azt; ezért az ilyen embereket úgy szereted, hogy nem mondod el nekik. A Szeretetteljesség a létezés egy módja, mely ragyogásának köszönhetően mindent átalakít körülötted. Magától történik. Nem kell „tennünk” semmit, és nem kell hívnunk sehogy. A Szeretet az az energia, mely csendesen átalakít minden helyzetet.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 174. oldal
Once you become loving, there are certain things you can never do again. And there are certain things you can do in the energy field of love that are impossible otherwise. Moreover, people do things for you that they would not do for others. Love makes possible the miraculous without labeling it “miraculous”. Love has a transfiguring effect.
Sometimes, it is best not to tell people that you love them because they’ll get scared and think that you have designs on them or you want something from them. Frankly, some people are afraid and suspicious of love; therefore, you love such without telling them. Lovingness is a way of being that transforms everything around you because of the radiation of that energy. It happens of its own. We don’t have to “do” anything, and we don’t have to call it anything. Love is the energy that silently transfigures every situation.
Letting go: The Pathway of Surrender, page 174
≈
A Jelenlét csend, így a béke állapotát hozza el, ami a tér, melyben és mely által minden „van”, létezik és tapasztal. Végtelenül gyengéd, és mégis sziklaszilárd. Vele, minden félelem elvész. A Spirituális öröm a felfoghatatlan extázis csöndes szintjén jelenik meg. Mivel az idő tapasztalása abbamarad, nincs nyugtalanság, sajnálkozás, fájdalom és várakozás sincs; az öröm forrása soha nem ér véget és örökké jelen van. Kezdet és vég nélkül, nincs veszteség, bánat vagy vágy. Semmit sem kell tenni; minden már eleve tökéletes és teljes.
Mikor az idő megáll, minden gond elszáll, hiszen azok csupán egy észlelési pont szüleményei. Amint a Jelenlét érvényesül, az azonosulás a testtel, vagy az elmével, megszűnik. Mikor az elme elcsendesül, a gondolat – „én vagyok” – úgy szint eltűnik, és Tiszta Tudatosság ragyog fel, hogy bevilágítsa azt, ami vagyunk, voltunk, és ami mindig leszünk, túl minden szón, minden univerzumon, időn, így ennek következtében, túl minden kezdeten és végen.
Igazság kontra hamisság, 493. oldal
The Presence is silent and coveys a state of peace that is the space in which and by which all is and has its existence and experience. It is infinitely gentle and yet like a rock. With it, all fear disappears. Spiritual joy occurs on a quiet level of inexplicable ecstasy Because the experience of time stops, there is no apprehension or regret, no pain, no anticipation; the source of joy is unending and ever present. With no beginning or ending, there is no loss or grief or desire. Nothing needs to be done; everything is already perfect and complete.
When time stops, all problems disappear; they are merely artifacts of a point of perception. As the Presence prevails, there is no further identification with the body or mind. When the mind grows silent, the thought “I Am” also disappears and Pure Awareness shines forth to illuminate what one is, was, and always will be, beyond all worlds and all universes, beyond time, and therefore without beginning or end.
Truth vs Falsehood, page 493
≈
„Érdemes megérteni, hogy ha nem vagyunk boldogok a jelen körülmények közt, akkor esélyes, hogy a boldogság ugyanúgy megragadhatatlan lesz, mikor a feltételek jelenlegi óhajunk szerint alakulnak. Vagyis, ha a boldogság megragadhatatlan most, akkor az a jövőben továbbra is az lesz, ugyanis a képességet, hogy a boldogság forrását felfedjük, még nem leltük meg.”
Én: Valóság és Szubjektivitás, 190. oldal
“It is helpful to understand that if one is not happy with present circumstances, the chances are that happiness will still be elusive when conditions change to meet one’s current desire. That is, if happiness is elusive now, it will continue to be so in the future because the ability to locate the source of happiness has not yet been found.”
I: Reality and Subjectivity, pg. 190
≈
„Önvizsgálattal, megtaláljuk hányattatásaink forrását, minél fogva megragadhatjuk és kijavíthatjuk azt. A negatív érzelmek és a hiedelmek határozzák meg mit tapasztalunk. nincsenek „külső” okok. Felfedezzük a rejtett fizetséget, amelyet titkos tudattalan kivetítésekből nyerünk. Feltárhatjuk a mélyben megbúvó programjainkat, pusztán azáltal, hogy leírjuk nehezteléseink és sérelmeink litániáját, majd egyszerűen az ellentettjébe fordítjuk át őket. Amit érzelmi szinten „másoktól” kapsz, valójában csak egy tükröződése annak, amit magadban tartogatsz.
Az „emberek utálnak engem” – a saját belső gyűlöletünkből falad. Az „emberek nem törődnek velem” – a mások helyett, önnön boldogságunk, és saját előnyünkben való nárcisztikus élmélyülésünkből fakad. A „nem kapok elég szeretetet” – a mások felé irányuló szeretet elmulasztásából fakad. Az „emberek otrombák velem” – a másokkal való szívélyesség hiányából fakad. Az „emberek féltékenyek rám” belső féltékenységünkből bukkan fel. Eképpen, ha felelősséget vállalunk a világ alkotói szerepéért (nem pedig annak áldozata), akkor elég közel kerülünk a forrásához, ahol az helyrehozható. Ha szeretetteljesek vagyunk másokhoz, felfedezzük, hogy szeretettel és szeretetteljességgel vagyunk körülvéve. Mikor fenntartások nélkül támogatjuk az életet, anélkül, hogy bármiféle hasznot várnánk, az élet cserébe minket is támogat.”
David R. Hawkins – Én: Valóság és Szubjektivitás, 259. oldal ?
“By looking within, one finds the source of adversity where it can be addressed and corrected. Negative emotions and beliefs are the determinant of what one experiences. There are no “external” causes. One discovers the secret payoffs that are obtained from unconscious secret projections. One’s underlying programs can be discovered by simply writing down one’s litany of grievances and woes and then merely turning them around into their opposites. What you experience emotionally “from” others is really just a reflection of what you are holding onto.
“People hate me” stems from ones own inner hatreds. “People don’t care about me” stems from one’s narcissistic absorption with one’s happiness and gain instead of that of others. “I don’t get enough love” stems from not giving love to others. “People are rude to me” stems from lack of cordiality to others. “People are jealous of me” arises from inner jealousy of others. Thus, if we take responsibility for being the author of our world (not the victim), we come close to its source where we can correct it. By being loving towards others, we discover that we are surrounded by love and lovingness. When we unreservedly support life without expecting gain, life supports us in return.”
David R. Hawkins – I: Reality and Subjectivity, pg.22
≈
Majd a szív útja megkerüli az értelmet, és hitét inkább a szeretet tökéletességébe fekteti, minthogy az intellektussal és ésszerűséggel foglalatoskodna. A szeretet számára az ész és logika pusztán eszközök, viszont nem az, „ami Én vagyok”. Az „elmét” nem lehet meghaladni az elme hajszolásával, hanem csakis az „elme, mint a megmentő” illúziójának a feladásával. A Szeretet szíve által menekülünk meg az elme korlátaitól, magával a szeretettel. Csakis a szeretet rendelkezik az erővel, hogy felülkerekedjen a meggyőződéseken. Ezen a ponton – a történelem során – a keresőnek azt a tanácsot adták: „Hajítsd el az összes könyvet és csak legyél. Fenntartások nélkül, mindent adj át Istennek. Hagyd abba a küszködést és engedd, hogy ráébredj arra, ami eleve vagy.” Az énnek, mint a gondolatokkal való azonosulásnak az elengedését elősegíti, ha leválunk a csoport hitrendszerének tartalmáról, ideértve annak jól ismert és megjósolható menetrendjét és reakcióit is. Megtagadhatjuk az „énként” való azonosulást velük. Az azonosulás feladása azzal, amit magunknak véltünk, engedi a valódi Én-t, hogy az Istenség immanens (benn rejlő) minőségeként felragyogjon, ami a mindenféle tehertől mentes „Én” valóságának forrása.
Én: Valóság és Szubjektivitás, 309.oldal
„The pathway of the heart then bypasses the intellect and puts its faith in the perfection of love rather than the pursuit of the intellect and reason. To love, the intellect and logic are merely tools but they are not ‘who I am’.‘Mind’ cannot transcend mind by pursuit of the mind, but only by the surrender of the illusion of mind as savior. It is by the heart of Love that one is saved from the limitations of mind by love itself. Only love has the power to overcome beliefs. At this point, historically, the seeker is counseled to “Throw away all the books and just be. Surrender all to God without reservation. Stop struggling and allow the realization of that which you already are.” The letting go of identification of self as thoughts is facilitated by disengaging from the content of group beliefs, with their well-known and predictable agendas and reactions. One can refuse to identify with them as ‘me’. To surrender identification with that which was presumed to be ‘me’ allows the real Me to shine forth as the immanent quality of Divinity that is the source of the unencumbered reality of ‘I’.”
I: Reality and Subjectivity, page309
≈
“Mikor a felhők szertefoszlanak, felragyog a nap, és felfedezzük, hogy mindvégig a béke volt az igazság. Az önátadás a mechanizmus, mely felfedi létezésünk valódi természetét.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 188. oldal
“When the clouds are removed, the sun shines forth and we discover that peace was the truth all along. Surrender is the mechanism that uncovers the true nature of our existence.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 188
“Eleinte, a spirituális megtisztulás nehéznek tűnik, de végül természetessé válik. A szeretet, béke vagy a megbocsátás következetes választása kivezet minket a tükrök házából. Isten öröme oly rendkívüli, hogy bármily áldozat megéri a látszólagos fájdalmat és az erőfeszítést.”
I: Reality and Subjectivity, 526. oldal
“At first, spiritual purification seems difficult, but eventually it becomes natural. To consistently choose love, peace, or forgiveness leads one out of the house of mirrors. The joy of God is so exquisite that any sacrifice is worth the effort and seeming pain.”
I: Reality and Subjectivity, page 526.
≈
„Mikor igazán szeretünk valamit és ezáltal eggyé leszünk vele, akkor látjuk a veleszületett tökéletességét. Valójában „hibái” tökéletességének részei és darabjai, mivel minden, amit a világmindenségben látunk a valamivé válás folyamatában van. A folyamatban, tökéletes evolúciója a tökélyének a része. Így a félig kinyílt virág, nem egy tökéletlen virág, melynek oltalomra volna szüksége. Ellenkezőleg, virágba borulása pontos tökéletességben zajlik, a világegyetem törvényei szerint. Hasonlóképp, a bolygón minden egyes egyén ugyanazzal a tökéletességgel bontakozik ki, növekszik, tanul és ugyanazt a tökéletességet tükrözi vissza”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 141. oldal
„When we truly love something and, thereby, become one with it, it is because we see its intrinsic perfection. In fact, its “faults” are part and parcel of its perfection, for all that we see in the universe is in the process of becoming. In that process, its perfect evolution is part of that perfection. Thus the half-unfolded flower is not an imperfect flower that needs defense. On the contrary, its blossoming is proceeding with precise perfection according to the laws of the universe. Likewise, each and every individual on the planet is unfolding, growing, learning, and reflecting that same perfection.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 141
≈
Egy önmagához őszinte ember nem hajlamos megbántódni, illetve mások sem „húzzák ki nála a gyufát” oly könnyen. Egy őszinte önvizsgálatnak azonnali jótékony hatása, hogy a tényleges valamint a potenciális érzelmi fájdalom csökken. Egy személy emocionális fájdalommal szembeni sebezhetősége szoros kapcsolatban áll ön-tudatosságának és ön-elfogadásának mértékével.
Truth vs. Falsehood: How to Tell the Difference 238. oldal
A self-honest person is not prone to having his or her feelings hurt or “having a bone to pick” with others. Honest insight has an immediate benefit in the reduction of actual as well as potential emotional pain. A person is vulnerable to emotional pain in exact relationship to the degree of self-awareness and self-acceptance.
Truth vs. Falsehood: How to Tell the Difference, Chapter 13: Truth: the Pathway to Freedom – Freedom as a Product of Mind, p. 238
≈
Mindegyik negatív érzés lényegében a félelem formája: félelem a mások és önmagunk általi megbecsülés elvesztésétől, vagy félelem, hogy nem maradunk életben illetve a biztonság elvesztésének félelme. Hiszen a legtöbb negatív érzést, negatív értékítélet kíséri, mind tudatosan illetve tudattalanul elfojtottak, vagy kivetítettek. A tudatos elfojtás [szuppresszió], a tudattalan elfojtás [represszió] és a kivetítés [projektálas] mind destruktív dinamikák, és egyre csak növekvő nyomást gyakorolnak kapcsolatainkra, így rombolják azt.
Szeretünk úgy tenni mintha a legbenső érzéseink rejtve volnának mások elől, de valóban így lenne? Mi mindnyájan összeköttetésben vagyunk egy pszichés, intuitív szinten; így mások látják és ismerik érzéseinket. Lehet, hogy nem vagyunk tudatában, viszont a viselkedésük felfedi, hogy ismerik a velük kapcsolatos belső hozzáállásunkat és érzéseinket.
David R. Hawkins: Elengedés: Az Önátadás Útja, 266. oldal
All of negative feelings are essentially forms of fear: fear of loss f self esteem by ourselves or others, or fear of not surviving and loss of security. Because most of the negative feelings are accompanied by a negative value judgment, they are suppressed, repressed or projected. Suppression, repression, and projection are all destructive dynamics and result in a progressive stress and decline of our relationships.
We like to pretend that our innermost feelings unknown to others, but they are? We are all connected to each other on the psychic, intuitive level; so our feelings are read and known by others. We may not be consciously aware of it, but they behavior toward us reveals that they know our inner attitude and feelings toward them.
David R. Hawkins Letting go: The Pathway of Surrender, page 266.
≈
„Mi magunk vagyunk, akik feszült reakciókat idézünk elő annak következményeként, amit magunkban tartunk. Az elfojtott érzéseink meghatározzák hitrendszereinket, valamint mások és önmagunk észlelését. Amelyek cserébe szó szerint előidézik az eseményeket és kellemetlenségeket a világban; eseményeket, amiket aztán megfordítunk és felelőssé tesszük saját reakciónkért. Ez az illúziók önmegerősítő rendszere. Ez az, amire a Megvilágosodott bölcsek azt mondják: „Az illúziók világában élünk.” Minden, amit megtapasztalunk a saját gondolataink, érzéseink és hiteink kivetítve a világra, és valójában okai annak, amit a világban történni látunk.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 211. oldal
“It is we ourselves who create stressful reactions as a consequence of what we are holding within us. The suppressed feelings determine our belief systems and our perception of ourselves and others. These, in turn, literally create events and incidents in the world, events that we, then, turn around and blame for our reactions. This is a self-reinforcing system of illusions. This is what the enlightened sages mean when they say, “We are living in an illusion.” All that we experience are our own thoughts, feelings, and beliefs projected onto the world, actually causing what we see to happen.”
Letting Go: The Pathway of Surrender page. 211
≈
„Isten Végtelen Szeretet. Jelenlétében még a lemondás a testi létről sem „probléma”, illetve kelt ellenállást. Ha az Isteni Gondviselést úgy szolgálja, akkor a fizikalitás tovább folytatja, hogy beteljesítse karmikus végzetét és kötelességvállalásait. Máskülönben pedig csak elől és megszűnik lélegezni – ez úgy szint rendben van. Ahogy az ego szertefoszlik, úgy foszlik szerte összes félelme és vélelmezése. A Benső Valóság immúnis a fontolgatásokkal vagy kétkedésekkel szemben. Az Önvaló maga a Bizonyosság.”
Isten Jelenlétének Felfedezése 210 oldal (212)
“Divinity is Infinite Love. Within its Presence, even relinquishment of bodily existence is not a ‘problem’ or even a source of resistance. If it serves Divine Providence, physicality walks on to fulfill its karmic destiny and commitment. If, on the other hand, it just falls over and quits breathing, that is just fine also. As the ego dissolves, so do all its fears and presumptions. The Inner Reality is immune to considerations or doubts. The Self is Certainty.”
The Discovery of the Presence of God, page 210
≈
„A Szeretethez hasonlóan a nevetés is gyógyít, mivel olyankor egy szűkebb kontextust egy másik, nagyobb és tágabb kontextusból tudunk szemlélni, és ez által kikerülünk az áldozati szerepből. Minden tréfa arra emlékeztet, hogy valóságunk transzcendens, azaz több az események konkrétumánál. Az akasztófahumor például paradox helyzeteken alapul amely az alapvető szorongás feloldására végül nevetést vált ki. A nevetés gyakori kísérőjelensége a hirtelen megvilágosodásszerű felismeréseknek is, az igazán jó tréfa pedig illúzió és a valóság közvetlen összehasonlítása.”
David R. Hawkins: Erő kontra erő, 154.oldal.
„Like love, laughter heals because it arises through viewing a small context from a larger and more inclusive one, which removes the observer from the victim posture. Every joke reminds us that our reality is transcendent, beyond the specifics of events. Galllows humor, for instance, is based upon the juxtaposition of the opposites of a paradox: the relief of basic anxiety then resolves in a laugh. One of the frequent accompaniments of sudden enlightening realizations is laughter: The cosmic joke is the side-by-side comparison of illusion with reality.”
David R. Hawkins: Power vs. Force , page 221
≈
„Mivel mindig van bennünk egy érzés, amit fel tudunk adni, így a folyamat folytatása egyre nagyobb és nagyobb megkönnyebbüléshez vezet. Folyamatos önátadás folyamatos, apró változásokat hoz, különösen a finom tudatosság szintjein, amelyek szeretetre való képességünket fedik fel.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 163. oldal
„Because there is always a feeling going on which can be surrendered, the continuation of the process will lead to greather and greather benefits. Continual surrender will bring about constant, subtle changes, especially on the leveles of subtle awareness in our capacity for love.”
Letting go, page 163
≈
„Kérdés: Mi tartja vissza a tudatszintünket?
Válasz: A kötődések! A titkos élvezet, amit az érzelmekből és minden tapasztalásból nyerünk. Itt mindenki tapasztalás függő. Rákattantál a tapasztalás tapasztalására. Szervezni fogunk egy 12 lépéses csoportot a tapasztalás függőknek! Semmi „odakint” lévő hatásának nem vagy kitéve. Egyszemélyes táncot jársz önmagadban, azért amit ki tudsz fejni belőle. Ha nem tennél, semmit csak hátradőlnél, akkor Isten Áldása erőlködés nélkül mindent felfedne előtted. Nincs mit keresni, nincs mivel gyarapodni, nincs mit megszerezni, nincs mit tapasztalni.”
Sedona Seminar God vs. Science, 17. February 2007
„Question: What is holding back one’s level of consciousness?
Answer: Attachments! One is the secret pleasure we get out of emotions and all experiencing. Everyone here is addicted to experiencing. You are hooked on experiencing experience. We will have a 12-Step Group for experience addicts! You are not at the effect of anything out there. You are doing a solo dance within yourself for what you can juice out of it. If you do nothing but lay back, then the grace of God reveals all to you effortlessly. There is nothing to seek, to gain, to get, to experience.”
Sedona Seminar God vs. Science, 17. February 2007
≈
„Kérdés: Ez azt jelenti, hogy inkább egy „mire, nem pedig egy „kire” összpontosítunk, amikor az igazságot keressük?
Válasz: Igen. Ez elvezet majd ahhoz a felismeréshez, hogy nem egy „valaki”, aki keres, hanem egy természetes minőség. A valódi Én előteremti a hamis kereső ént, ami végül magához az egó-struktúra lebontásához vezet. Kezdetben a kereső feltételezi, hogy van egy személyes én, aki a valódi Ént keresi. Valójában a valódi Én az, aki magához vonzza a keresőt.”
Isten Jelenlétének Felfedezése 211. oldal
„Q: That is focusing on ‘what’ rather than on ‘who’ is searchingfor the truth?
A: Yes. It will lead to the discovery that there is no ‘who’ that is searching but some innate quality itself. The real Self brings up the false self for investigation, which eventually leads to the disassembly of the ego structure itself. In the beginning, a seeker assumes there is a personal self that is seeking he real Self.Actually, it is the real Self that is drawing the seeker to it.”
Discovery of the Presence of God page 211
≈
„Kérdés: Úgy mondják, hogy a kereső és a keresett egy és ugyanaz. Ez így helyes?
Válasz: Ez valójában nem helyes. Ami keresi az Önvalót az az ego/én; így nem ugyanazok. Az Önvalónak nincs szűksége vagy képessége, hogy azt keresse, ami már eleve.”
Az ego feloldása; Önvalóra ébredés 149. oldal
„Q: It is said that the seeker and the sought are one and the same. Is that correct?
A: It is actually incorrect. That which is looking for the Self is the ego/self; thus, they are not the same. The Self has no need or capacity to search for that which it already is.”
Dissolving The Ego~ pg.149
≈
„A létezés alapvető forrásának nincs oka, sem pedig kezdete vagy vége. A legmegfelelőbb leírással az „örökkévalóság” vagy a „mindig-ség” kifejezések szolgálnak. Ez az egyedülálló minőség a Megvilágosodás Valóságának legfőbb szubjektív minőségeként örökké jelen van és rendelkezésre áll.
A létezés forrásának Valósága túl van téren és időn, amelyek önmagukban egy korlátozó intellektuális elképzelések. Minden „elindulás” és „megállás” illetve „kezdet” és „vég” az ideiglenesség állapotának tulajdonítható. Illessük akármilyen névvel, a Minden Létező Végtelen Forrása magában foglalja a létezést, ám nincs alárendelve annak. Nincs semmilyen korlátozásnak kitéve, ahogyan azt a kezdet illetve vég elképzelései sugallják. Míg ugyanezek a tanulságok az episztemológia majd az ontológia tanulmányozásával levonhatóak (léttan, lételmélet), addig az örökkévalóság realitásának tényleges szubjektív tapasztalatáról és tudásáról a szentek ugyanúgy beszámoltak, mint azok az emberek, akik halál közeli élményen estek át.
Amint a Megvilágosodás állapota az ego feloldódása során kibontakozik, a Jelenlét időtlensége a Létezés Mindenségeként egy lenyűgöző reveláció, ami kezdetben félelemmel telt áhítatba ejti a szertefoszló ego utolsó maradványait. Minden Létező Forrásának a Végtelen mezeje egy sugárzó fényesség, ami felragyog és következményei Teremtésként örökké egységesek. A Teremtő és a Teremtés egy. Szintén világos lesz, hogy minden olyan kifejezés, mint a „létezés vagy „nem létezés” önmagukban csupán intellektuális építmények és a végső Igazság tolmácsolására tett kísérletek, amely az Én énbe olvadásakor, az identitás azonossága által tudható meg. A legtöbb, amire az elme képes, hogy „tud valamiről” de feloldódásával a „tudást” felcseréli annak önazonossága, hogy teljesen egyek vagyunk magával a Létezés Forrásával, és a ragyogással, amit a „Dicsőség Magasságban Istennek” kijelentés tükröz.”
Igazság kontra hamisság: Hogyan tegyünk különbséget 6. fejezet 60.oldal
“The ultimate source of existence has no cause nor does it have a beginning or an end. The closest appropriate description is conveyed by the terms “foreverness” or “alwaysness.” This unique quality is forever present and available as a major subjective quality of the Reality of Enlightenment.
The Reality of the source of existence is outside time and space, which, in itself, is a limiting intellectual concept. All “starts” and “stops” or “beginnings” and endings” impute the condition of temporality. By whatever name it is called, the Infinite Source of All Existence is inclusive of existence but not subject to it. It is not subject to limitation as implied by the concepts of beginning or ending. While these same conclusions can be reached through the study of epistemology and then ontology (the science of being), the actual subjective experience and knowingness of the reality of foreverness is reported equally by sages as well as by people who have had near-death experiences.
As the state of Enlightenment unfolds upon the dissolution of the ego, the timelessness of the Presence as the Allness of Existence is a stunning revelation that initially precipitates awe in the last remnants of the dissolving ego. The Infinite field of the Source of All Existence is a radiant effulgence that shines forth, and its consequences as Creation are forever unified. Creator and Creation are one. It is also becomes clear that all such terms as “existence” or “nonexistence” are, in themselves, merely intellectual constructs and attempts to convey the ultimate Truth, which is knowable by the oneness of the identity of the merging of self into Self. The best the mind can do is “know about,” and upon its dissolution, “knowing” is replaced by the identity of being one with the Source of Existence itself, the radiance of which is revealed in the exclamation “Gloria in Excelsis Deo!”
Truth vs Falsehood: How to tell the Difference, Chapter 6 p. 60
≈
„A Szeretet a lényegre és – ennek következtében – mások szeretetreméltóságára világít rá. Mivel a szeretet a szívet nyitja ki. Az észlelés helyett, mely csupán csak észlel, a szív tud. Az elme gondolkodik és érvel, viszont a szeretet tud és folytatja. Így még ha az emberek követnek is el hibákat, mi akkor is szeretjük őket. A gondolatok mondanak egyvalamit, ellenben a szív mást mesél nekünk. Az elme lehet kritikus és nem érthet egyet, azonban a szív szeretetteljes történjék bármi. A szív nem terheli feltételekkel azt, ami „odakinn” van.
A kulcs, hogy a Szeretet feltétel nélkülivé tegyük a hajlandóság, hogy megbocsájtsunk. Megbocsátással, az események és az emberek új kontextusba kerülnek, mint „korlátozottak”, nem pedig „rosszak” vagy „nem-szerethetőek.” Alázattal, hajlandóak vagyunk lemondani a múlt eseményeivel kapcsolatos észlelésünkről. Csodáért imádkozunk, hogy az igazságot lássuk a szituációról vagy a személyről, és feladjuk az összes véleményünket az üggyel kapcsolatban. Megvizsgáljuk a fizetséget, melyet a felbukkant dolgok észlelésének fenntartásából fejünk, és elengedünk minden apró fizetséget: az önsajnálat, az „igazam van”, a „tévedtem” és a nehezteléseink élvezetet.
Végül éppen magát a megbocsátás gondolatát adjuk fel. Megbocsátani valakinek magában hordozza azt, hogy még mindig „hibásnak” látjuk a személyt vagy a szituációt, ennek következtében a megbocsátás szükségét. Az igaz megbocsátás azt jelenti, hogy teljes mértékben elengedjük, hogy ily módon lássuk. Mikor észlelésünket teljes mértékben feladjuk, minden ítéletet elengedünk, ekkor az egész helyzet átszellemül és az illetőt szerethetőnek látjuk. Miután minden ítélet valójában önbírálat, felszabadítjuk magunkat a folyamat során.”
Elengedés: Az Önátadás Útja 180-181. oldal
„Love illuminates the essence of and, therefore, the lovability of others. This is because love opens the heart. Instead of perception, which perceives, the heart knows. The mind thinks and argues, but the heart knows and continues. So even when people make mistakes, we love them. Thoughts tell us one thing, but the heart tells us something else. The mind can be critical and disagree, but the heart is loving no matter what. The heart does not put any condition on what’s out there.
A key to making Love unconditional is the willingness to forgive. With forgiveness, events and people are re-contextualized as simply „limited” – not „bad” or „unlovable.” With humility, we are willing to relinquish our perception of a past event. We pray for a miracle to see the truth about the situation or person, and we surrender all of our opinions about the matter. We look at the payoffs we’re getting from keeping our perception of what occured, and we let go of each little payoff: the pleasure of self-pity, of „being right,” of being „wronged,” and of our resentments.
Eventually, we surrender very idea of forgiveness. To forgive someone implies that we’re still seeing the person or situation as „wrong” and, therefore, in need to being forgiven. True surrender means letting go completely of seeing it in such a way. When we surrender our perception completely, letting go of all judgement, then the whole situation transfigured and we see the persona s lovable. Since all judgement is really self judgement, we have liberated ourselves in the process.”
Letting Go: The Pathway to Surrender page 180-181
„Az a részünk, amelyre a mi „nagyobb Énünkként” utalunk, inkább szeret, mintsem elvárja a szeretetet. Ebből következésképpen adódik a tudás [tudatosság], hogy mindig korlátlan szeretettel vagyunk körülvéve. A Szeretet automatikusan vonzódik a szeretetteljes emberhez.”
„Amint hajlandóak vagyunk szeretetet adni, gyorsan követi a felfedezés, hogy eleve szeretettel vagyunk körülvéve, csak egész egyszerűen nem tudtuk hogyan férjünk hozzá. A Szeretet voltaképp mindenütt jelen van; csupán rá kell ébrednünk jelenlétére.”
Elengedés: Az Önátadás Útja. 85. és 173. oldal
„That part of us to which we refer as our „greather Self” loves rather than seeks love. Consequently, there comes the awareness that we are at all times surrendered by love, which is unlimited. Love is automatically attracted to the person who is loving.”
„Once we become willing to give love, then the discovery quickly follows that we are surrendered by love and mearly didn’t know how to access it. Love actually present everywhere; its presence only need to be realized.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 85 and 173
≈
„Ahogyan először az ókori Görögország sarja Prótagorasz leírta, mindenki naivan úgy véli, hogy az életről és annak eseményeiről saját észlelése, véleménye és felfogása az „igaz, valódi és tényszerű”, ennek következtében a „helyes”. Ennél fogva, ha mások egy különböző nézőponton vannak, akkor őket „helytelennek”, rosszul értesültnek, elfogultnak, politikailag inkorrektnek vagy „tudattalannak” tartjuk. Az ego nárcisztikus magjának vele született hívsága feltétlen érdekeltséggel bír abban, hogy „igaza legyen”, mely magában hordozza a fontosság társult érzetét. Ez cserébe felruházza a „felhatalmazás” finom légkörével és minőségével, még ha alapjai teljes mértékben illuzórikusak is. Így az „igazam van” a büszkeséghez és önbecsüléshez társul, amit aztán védelmezni kell.”
Valóság, Spiritualitás és a Modern Ember. 133. oldal
“As first described by Protagoras of ancient Greece, everyone naively presumes that their own perception, opinions, and comprehension of life and its events are ‘real, true, factual’, and therefore ‘right’. Hence, if other people have a different viewpoint, they are considered to be ‘wrong’, misinformed, prejudiced, politically incorrect, or ‘ignorant’. The innate vanity of the narcissistic core of the ego has a vested interest in being ‘right’, which carries with it an associated sense of importance. This in turn adds the subtle flavor and quality of empowerment, even when its basis is completely illusory. Thus, being ‘right’ is associated with pride and self-esteem that then has to be defended.”
Reality, Spirituality, and The Modern Man. page 133
≈
„Hogy ellensúlyozzuk a hívságot afelett, amit már megtanultunk, inkább alázattal összpontosítsunk arra, amit még meg kell tanulnunk.
Az ego leleményes. A személyes büszkeséget spirituális büszkeséggel helyettesíti. Tántoríthatatlanul tovább folytatja. Személyes érdemnek tekinti a spirituális felfogóképességet ahelyett, hogy ráébredne, önmaga megértésének képessége egy spirituális ajándék Istentől. Láthatjuk Lucifer történetéből, hogy ez egy hátramaradt csapda az óvatlanoknak.
(…)
A spirituális műveltség hátulütője az „én tudom” hívságának a felépítése és a „nem spirituális” emberek alulértékelése Ezért fontos a spirituális gyakorlat és oktatás alapjaként megtanulni, hogy a tudat hogyan nyilvánul meg egóként és annak mechanizmusaként. Ha információra teszünk szert és közben hálát érzünk, akkor a spirituális büszkeség már nem tudja erősen megvetni a lábát. Szintén értelmetlen hangoztatni, hogy az egyik „magasabb”, mint a másik. Hasznos észben tartani, hogy a kalibrált tudatszintek valójában az illúzió befolyását mérik fel, nem a Valóságét. Az a tudatosságunk mértékének a fokmérője az Önvalóról, mint a valódi „Én”. A szintek elsősorban az ellenállást jelölik tényleges valóságunknak.
A spirituális büszkeség két irányba is működik, vagy gyarapítja a hívságot vagy – paradox módon – felölti azt az álláspontot, hogy rosszabbak vagyunk, mint mások. Azt kántálni, hogy „Én semmiség vagyok és Ő (Isten) Minden” éppen olyan messze állsz az igazságtól, mint az ellentétes véglet.
Az „Én csak egy értéktelen féreg vagyok” álláspontja csupán egy hívság a köntös helyett rongyokban.”
Én: Valóság és Szubjektivitás 443-444 oldal.
„To offset the vanity of what has been learned, one focuses instead with humility on what is yet to be learned.
The ego is clever. It substitutes spiritual pride for personal pride. It goes right on, undaunted. It takes personal credit for spiritual comprehension instead of realizing that the capacity for understanding itself is a spiritual gift from God. We see from the story of Lucifer that it remains a trap for the unwary
(…)
The downside of spiritual education is the buildup of the vanity of ’I know’ and the devaluation of people who are ’not spiritual’. Therefore, it is important as a foundation to spiritual training and education to learn how consciousness manifests as the ego and its mechanism. If one acquire information and experiences garitude, than spiritual pride does not gain a strong foothold. It is also meaningless to say that one person is ’higher’ then another. It is well to remember that the calibrated levels of consciousness are really measuring the prevalence of illusion and not Reality. It is a measure of one’s degree of awareness of the Self as the real ’I’. The levels primarily denote the resistance to one’s actual reality.
Spiritual pride work in two directions, either to augment vanity or, paradoxically, by taking the positionality that one is worse than others. To chant „I am nothing and He (God) is All” is just as far from the truth as the opposite extreme. The position of „I am just a worthless worm” is just a vanity in rags instead of robes.”
I:Reality and Subjectivity page 443-444
≈
„Ha teljesen átadjuk magunkat Istennek, feltárul előttünk az igazság. Semmi sincs rejtve, csak az ego vak. A Valóság közvetlenül az elmén túl van. A tudat fél a semmivé válástól, ezért tagadja saját valóságát, vagyis hogy ő maga minden – a végtelen, örökkévaló Mindenlét, amelyből maga a létezés is keletkezik.”
A valódi Én hatalma 331. oldal
„Complete surrender to God unveils the truth; nothing is hidden. Only the ego is blind, and Reality lies just beyond the mind. Out of the fear of becoming nothing, consciousness denies its only reality that it is everything—-the infinite, everlasting Allness out of which existence itself arises.”
The Eye of the I: From which nothing is hidden, Chapter Nineteen, page 289
≈
”A világ meghaladásához könyörület és elfogadás szükséges, a benső alázat eredménye ez, mellyel a világot egyre nagyobb lelki nyugalommal átadhatjuk Istennek.”
A Megvilágosodás Útján, Február 13
“To transcend the word requires compassion and acceptance, the result of inner humility, by which the word is surrendered to God with incresed peace of mind.”
Along the Path to Enlightenment, February 13
≈
”Csak legyél a Mező és hagyd abba, hogy egy személy vagy a Mezőben!”
David R. Hawkins, Unity Marin, 2004 Szeptember
“Just be the Field and stop being a person in the Field!”
David R. Hawkins, Unity Marin talk, Sept. 2004
≈
Kérdés: Isten hogyan ismerhető fel annak, aki még nem jár egy jó ideje az úton?
Válasz: Az első tanújele Isten Jelenlétének egy ébredező kíváncsiság vagy érdeklődés spirituális témákban. Ez már az ego gátjának repedése. Mikor spirituális célok után kezdünk vágyakozni, vagy gyakorolni őket, a Jelenlét már megragadt életünkben. Ha felmerül a vágy, hogy átadjunk valamennyi akadályt a Szeretetnek és Istennek, akkor Isten hajlandóság formájában már jelen van életünkben. Mikor elérjük az odaadást, akkor már meglehetősen fejlett a Jelenlét bennünk, mely feloldja az egót, és megvilágítja az utat. A spirituális fejlődést és felfedezést az öröm kíséri, mely az Önvaló ragyogása, és gyorsan felváltja az ego feladott álláspontjait. A spirituális ihletettség az út mentén megtett minden lépéssel intenzíven növekszik. Mikor az én abbahagyja a világ, illetve az egóra való tekintést, felfedezi, hogy forrása mindvégig az Önvaló volt.
Én: Valóság és Szubjektivitás 314 oldal.
Q: How can God be recognized unless one is already well along the path?
A: The first evidence of the presence of God is an awakening curiosity or interest in spiritual matters. That is the crack in the ego’s dam. When the person begins to desire or practice spiritual goals or pursue spiritual information, the Presence is already taking hold of one’s life. If the desire arises to surrender all obstacles to love and to God, then God is already present in the form of willingness. When one reaches devotion, there is already quite an advanced Presence that is dissolving the ego and illuminating the way. Spiritual progress and discovery are accompanied by joy, which is the radiance of the Self and quickly replaces the surrendered ego’s positionalities. Spiritual inspiration increases in intensity each step along the way. When the self stops looking to the world or to the ego, it discovers that its source has been the Self all along.
I: Reality and Subjectivity pg. 314
≈
„Egy 540-es energiamező meggyógyít mindent, amit beleteszel. Beteg nyulakat, sérült lábakat, kétségbeesett vagy bizonyos anyagokhoz hozzászokott embereket, bármit.
Ha úgy tekintesz rá, mint egy személytelen elektromágneses energiamezőre, mely erővel rendelkezik… Erővel melyet kalibrálhatunk és mondjuk, beállíthatunk 540-re… bármi, amit beleteszel, elkezdi önagát meggyógyítani.”
David R. Hawkins – Volume II Consciousness: The Way out of Addiction (part 1) 50:09 – 50:39
„An energy field at 540 heals everything you put in it. Sick rabbits, wounded legs, people in despair, people addicted to substances, whatever. If you picture it like an impersonal electromagnetic energy field then with a certain power… a power that we calibrate…let’s say you set the dial at 540, and whatever you set in it is going to begin to heal itself.”
David R. Hawkins – Volume II Consciousness: The Way out of Addiction (part 1) 50:09 – 50:39
≈
„Mindnyájunkra szálltak már a mélységes béke pillanatai, mikor az idő és a világ úgy tűnt hirtelen megáll, és kapcsolatba kerülünk a Végtelennel… Folyamatos önátadással, elkezdjük tapasztalni a béke ezen állapotait egyre csak növekvő gyakorisággal. Időnként egészen mélységessé lesznek és egyre hosszabb ideig tartanak. Mikor a felhőket eltávolítottuk, a nap felragyog és felfedezzük, hogy mindvégig a béke volt a valóság. Önátadás a mechanizmus, ami felfedi létezésünk igaz természetét.”
Elengedés: Az Önátadás Útja,
”We have all had moments of profound peace where time and the world seemed to suddenly stop, and we have come in contact with the Infinite…With continual surrender, we begin to experience these states of peace with ever-increasing frequency. At times they may become quite profound and of greater and greater duration. When the clouds are removed, the sun shines forth and we discover that peace was the truth all along. Surrender is the mechanism that uncovers the true nature of our existence.”
Letting Go: The Pathway to Surrender,
Mikor átadjuk magunkat [Istennek], az idő nyomása megszűnik. Hiszen a frusztráció éppen abból adódik, hogy azonnal akarunk valamit, ahelyett, hogy hagynának, hogy a természete szerint a maga idejében megtörténjen. A türelem az elengedés önkéntelen velejárója, és mindnyájan tudhatjuk, hogy a türelmes emberekkel milyen könnyű kijönni. Valamint azt is megfigyelhetjük, hogy általában a türelmes emberek végül megkapják amit akarnak.
Az illúzió, miszerint ha elengedjük akaratosságunkat és elvárásainkat, akkor nem kapjuk meg amit akarunk, valójában egy ellenállás az elengedés felé. Attól félünk, hogy elveszítjük, ha nem teperünk eléggé érte. Az elmének van egy olyan rögeszméje, hogy akarással lehet megszerezni valamit. Voltaképp, ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor észrevesszük, hogy az élethelyzetek alapvető szándékunkon alapuló döntéseknek és választásoknak köszönhetőek. Amit kapunk, az sokkal inkább ezeknek a választásoknak az eredménye, még akkor is, ha ezek a választások tudattalanul történnek, mintsem azt, amit akarunk. Amikor lemondunk az akaratosság nyomásáról, akkor már szabadon hozhatunk bölcsebb döntéseket.
Valahogy úgy hisszük, hogy a boldogságunk az események irányításán múlik, és hogy a tények azok, amik feldúlnak bennünket. Tulajdonképpen érzéseink és gondolataink ezekről a tényekről zaklatottságunk valódi okai. Tények és történések egymagukban semleges dolgok. De a hatalom, amivel felruházzuk őket, az elfogadó, vagy nem-elfogadó hozzáállásunknak és az általános érzelmi állapotunknak tudható be. Ha megrekedtünk egy érzésben az azért van, mert titkon még mindig azt hisszük, hogy valamit véghez fog vinni számunkra.
Elengedés: Az Önátadás Útja 276-277. oldal
We think that our happiness depends on controlling events, and that facts are what upset us. Actually, it is our feelings and thoughts about these facts that are the real cause of our upset. Facts in and of themselves are neutral things. The power we give them is due to our attitude of acceptance or non-acceptance and our overall feeling state. If we get stuck in a feel¬ing, it is because we still secretly believe that it will accomplish something for us.
Letting Go: The Pathway of Surrender. page 277.
≈
„A Szeretet a létezés egy módja. Egy energia, ami sugárzik, amint akadályait feladtuk. Több mint egy érzelem vagy gondolat – egy létállapot. A Szeretet az, amivé az önátadás ösvényét járva leszünk. A létezés egy módja a világban, ami azt mondja: „Hogyan lehetnék segítségedre? Hogyan vigasztalhatnálak meg? Hogyan adhatnék kölcsön pénzt, mikor leégtél? Hogyan segíthetnék munkát találni? Hogyan nyújthatnék vigaszt, mikor a családodban súlyos veszteség történt?” Szeretetteljesség az út melyen keresztül derűssé tesszük a világot.”
Elengedés: Az Önátadás Útja, 172. oldal
„Love is a way of being. It is the energy that radiates when the blocks to it have been surrendered. It is more than an emotion or a thought—it is a state of being. Love is what we have become through the pathway of surrender. It is a way of being in the world that says: “How can I be of help to you? How can I comfort you? How can I loan you money when you’re broke? How can I help you find a job? How can I console you when you’ve suffered a major loss in your family?” Lovingness is a way through which we light up the world.”
Letting Go: The Pathway of Surrender, p.172
≈
„A Valóságban nincsenek események; nincsenek kezdetek és befejezések. A háttér csendes, nyugodt és cseppet sem zavarja meg a „film”. A kontextus a valóságunk, nem pedig a tartalom. Az élet egysége sokféleségnek tűnik az észlelés számára. Amitől a világ megjelenése valódinak tűnik az az Önvaló Sugárzásának a kivetülése. Magának a „filmnek” – ahogy észleljük – nincs veleszületett valósága. A tényleges valóságérzet helye teljes mértékben a tudatban nyugszik, mint szubjektivitás. Még ha volna is olyan dolog, hogy független objektív valóság, az is csupán a belső szubjektivitásnak köszönhetően volna megismerhető.”
Én: Valóság és Szubjektivitás. 260. oldal
„In Reality there no events; there are no beginnings or endings. The backdrop is silent, still, and undisturbed by the movie. One’s reality in the context and not the content. The onness of life appears to perception as multitudinous. What makes the apperances of the word seem real is a projection of the Radiance of Self. The movie ifself has no intrinsic reality as precived. The actual locus of the sence of realness lies totally within consciousness as subjectivity. Even if there where such a thing as an independent, objective reality, it would be only knowable of one’s internal subjectivity.”
I: Reality and Subjectivity page 260.
≈
„Egy hasznos hozzáállás hagyni azt, hogy Isten szeretete felváltsa a szándékosságot, mely a keresést hajtja. Elengedhetjük az összes keresésre irányuló vágyat és ráébredhetünk, hogy a gondolat, miszerint létezik bármi is Istenen kívül, egy alaptalan hívság. Ez ugyanaz a hívság, mely tapasztalataink, gondolataink és tetteink alkotói jogcímét követeli magának. Reflektálással láthatjuk, hogy a test és az elme egyaránt a világegyetem számtalan feltételének az eredménye, és mi legfeljebb tanúi vagyunk e konkordanciának. Isten iránti korlátoktól mentes szeretetünkből fakad a hajlandóság, hogy feladjunk minden indítékot, kivéve, hogy teljes mértékben Őt szolgáljuk. Inkább Isten szolgálójává lenni lesz a célunk, mintsem a megvilágosodás. Isten szeretetének tökéletes eszközeinek lenni annyit tesz, hogy teljes mértékben feladjuk és mellőzzük a spirituális ego céltudatosságát. Így maga az Öröm lesz a további spirituális munka kezdeményezője. Az örömtől és az alázattól, a folyamat hátralévő része bizonyos.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja,
„A useful approach is to let the love for God replace the willfullness that is driving the seeking. One can relase all desire to seek and realize that the tought that there is anything else but God is a baseless vanity. This is the same vanity that claims authorship for one’s experiences, thought, and actions. With reflection, it can be seen that both the body and the mind are the result of the innumerable conditions of the universe and that one is at best the withness of this concordance. Out of an unrestricted love for God arises the willingness to surrender all motives expect to serve God completely. To be servant of God becomes one’s goal rather than enlightment. To be a perfect channel for God’s love is to surrender completely and to eliminate the goal seeking of a spiritual ego. Joy itself becomes the initiator of further spiritual work. From joy and humility, the rest of the process is certain.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender,
„Mikor a szeretet feltétel nélküli, akkor nincs kötödés, elvárás, hátsó szándék, vagy annak számontartása, hogy ki kinek mit ad. Szeretetünk feltétel nélküli, akárhogy is vagyunk mi, és akárhogy is vannak ők. Mindenféle kívánalom nélkül adjuk. Nincsenek kikötések. Mikor adunk, semmit sem várunk cserébe. Feladtunk minden tudatos és tudattalan elvárást a másik részéről.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 180. oldal
„When love is unconditional, there’s no attachment, expectation, hidden agenda, or bookkeeping of who gives what to whom. Our love is unconditional for whatever we are and whatever they are. It is given without requirements. No strings are attached. We don’t expect anything back when giving. We have surrendered all conscious and unconscious expectations of the other person.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 180
≈
„Ahelyett, hogy gondolatainkkal kapcsolatban büszkeség töltene el, mi rossz volna abban, ha csupán szeretnénk őket? Miért ne szerethetnénk egy bizonyos elképzelést annak szépségéért? Ha kipróbáljuk ezt, akkor észrevesszük, hogy az emberek nem támadják tovább rokonszenvezéseinket, ellenszenvezéseinket és az elképzeléseinket. Védekezés helyett most nagyrabecsülést kapnak tőlünk. Megértik, hogy bizonyos dolgokat nagyra becsülünk, és ezért gondolkodunk úgy ahogy. Így viszont többé nem kritizálnak és támadnak minket. A legrosszabb, amit kaphatunk talán csak egy kis ugratás vagy incselkedő attitűd. Ahol nincs büszkeség, ott szintén támadás sincs. Ha szeretjük vallásunkat – legyen akármi is az – senki sem fog támadni minket. Mindamellett, ha arrogánsak vagyunk, akkor az egész témát el kell kerülnünk, merthogy a büszkeség melléktermékeként hamar felüti fejét a harag. Mikor igazán értékelünk valamit, akkor felemeljük azt, egészen a vita lehetősége fölé, a magasba.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 149. oldal
„Instead of feeling pride about our thoughts, what is wrong with just loving them? Why not just love a certain concept because of its beauty?…If we try this, we will find that people no longer attack our likes and dislikes and concepts. Instead of defensiveness, what they are getting from us now is appreciation. They understand that we appreciate certain things, and that is why we think the way we do. But they will no longer criticize or attack us. The worst we will get is perhaps a kidding or a quizzical attitude. Where pride is absent, attack is also absent. If we love our religion, whatever it might be, no one will attack us. If we are prideful, however, we will have to avoid the entire subject, because anger will quickly arise as a by-product of the pride. When we truly value something, we lift it aloft out of the demeaning target range of argument.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, Chapter on “Pride” subheading “Opinions” page. 149
≈
A bűntudat enyhül, valamint megjelenik az önmagunk és mások iránti mélyebb irgalom, amint felismerjük, hogy az ego szerkezetét senki sem szándékosan hozta létre. Emberi mivoltunk elsősorban karmikusan „adott” – ezért sem jó sem pedig rossz, így mindenféle rosszallás nélkül, együttérzéssel elfogadhatjuk olyannak, amilyen. Hiszen az emberiség, az érzelmi ösztönök és az ezeket ellensúlyozó spirituális ébredés (ami az állati-angyali ellentét) egymásnak feszülő erőinek birodalmában él.
Én: Valóság és Szubjektivitás 111. oldal
Relief of guilt and greater compassion for oneself and others occur through realizing that the individual person did not volitionally create the structure of the ego, nor did anybody else. The human condition is primarily a karmic “given” – it can be accepted compassionately as such without condemnation, and is therefore neither good nor bad. Mankind lives in the realm of tension between emotional instincts and the counterbalancing power of spiritual awakening (that is, the animal/angel conflict).
I: Reality and Subjectivity page 111
≈
„Probléma megoldás
A probléma megoldás terén, az elengedés mechanizmusának a hatékonysága gyakran egészen bámulatba ejtő. Nagyon fontos az itt vázolt folyamatot megérteni, ugyanis egészen más, mint a világ megszokott eljárása. A megközelítés, mely gyors és könnyű eredményt hoz, a következő:
Ne válaszokat keress, helyette inkább engedd el az érzést a kérdés mögött, elengedhetünk miden egyéb érzést is, ami a szintén felmerülhet a problémának tűnő dologgal kapcsolatosan. Mikor a minden alkotóelemet véglegesen és teljes mértékben feladtuk, akkor a válasz már ott vár ránk. Keresnünk sem kell majd. Gondold végig milyen egyszerű és könnyű is ez, az elme szokásos, hosszadalmas és tevékeny problémamegoldó kísérleteihez képest. Az elme általában végeláthatatlanul kutat, szemezget és ügyetlenül keresgéli az első lehetséges választ, majd aztán a következő után kap. Azért képtelen az elme dönteni, mert rossz helyen keresgél.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 227. oldal
„Problem Solving
The effectiveness of the letting go mechanism in problem solving often is quite astonishing. Understanding the process involved here is very important, because it is quite different than the world’s usual methods. The approach that brings fast and easy results is the following. ‘Don’t look for answers, instead, let go of the feelings behind the question.’ When we are surrendered on the feeling behind the question, we can let go of any other feelings that we might also have about what seems to be the problem. When we are finally and fully surrendered on all components, the answer will be there waiting for us. We won’t have to look for it. Consider how simple and easy this is as compared to the mind’s usual long, drawn-out, efficient attempts at problem solving. Usually the mind hunts and pecks endlessly, fumbling around with first this possible answer and then that one. The reason the mind can’t decide is because it is looking in the wrong place.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 227
≈
„Kérdés: Említetted, hogy az önátadás az elme egy természetes pszichológiai mechanizmusa. Ha ez így van, akkor hogy hogy meg kell tanulnunk azt, hogy hogyan kell csinálni?
Válasz: Jóllehet az igaz, hogy az önátadás vagy az elengedés az elme egy természetes mechanizmusa, viszont ne felejtsük el, hogy az elme számos ellentmondásos motivációval rendelkezik. Míg az elme egyik fele szabadulna az érzés nyomása alól, addig az elméd másik fele arra van programozva, hogy azt higgye, hogy az érzésre való ráakaszkodás valamilyen varázslatos módon a kívánt végkifejlethez vezet. Hacsak nem vagyunk tudatosak, nem figyelünk és nem alkalmazzuk a technikát kiválóan, az elme konfliktusai mindent felül fognak bírálni és túlsúlyban lesznek. Alapvetően, az elengedés technikája a választás hatalmával ruház fel az elme hajlamai felett. A helyett, hogy a hatásának lennél kitéve, immáron az eme irányításod alatt áll. Ez felfedi a szabadságot és a szabad választás képességét.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 330. oldal
„Question: You mentioned that surrender is a natural psychological mechanism of the mind. If that is so, how come we have to learn how to do it?
Answer: Although it is true that surrender or letting go is a natural mechanism of the mind, it must be remembered that the mind has multiple conflicting motivations. Whereas one part of your mind would like to be free of the tension from a feeling, another part of your mind is programmed to believe that hanging on to the feeling will somehow magically bring about some desired end. Unless one is conscious and aware and has mastered the technique, the conflicts of the mind will override and dominate. Basically, the technique of letting go gives you the power of choice over the tendencies of mind. Instead of being at its effect, the mind is now under your mastery. It opens up freedom and the capacity for free choice.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 330

David R. Hawkins
I :Reality and Subjectivity
„A Megvilágosodás nem olyasvalami, ami a jövőben 50 évnyi keresztbe tett láb és „OM” után történik meg. Éppen itt, ebben a pillanatban van. Az ok, amiért nem tapasztalod meg ezt a tökéletes béke és időtlenség állapotát az, hogy ellenállsz neki. És azért állsz ellen neki, mert irányítani akarod az adott pillanatot. Ha elengeded azt, hogy irányítani próbálod az adott pillanat tapasztalatát, és folyamatosan feladod úgy, mint egy zenei hangot, akkor pontosan ezen a „mindigség” tetején leszel. Tapasztalatok úgy bukkannak fel, mint egy zenei hang. Abban a pillanatban, ahogy a hangot hallod, már foszlik is szerte. Abban a pillanatban ahogy hallottad, már szűnik is. Tehát minden egyes perc, ahogy felbukkan, úgy múlik el. Engedd el azt, hogy a következő pillanatot latolgatod, hogy irányítani próbálod, hogy megpróbálj az épp elmúló pillanatra akaszkodni. Engedd el a kapaszkodást abba, ami épp most bukkant fel. Engedd el, hogy próbálod irányítani azt fog történni, amit gondolsz. Ekkor a „nem-idő” és a „nem-esemény” végtelen terében élsz. Ott leírhatatlan végtelen béke van. És otthon vagy.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 355. oldal
„Enlightment is not something that occurs in the future, after 50 years of sitting cross-leged and saying „OM”. It is right here, in this instant. The reason you’re not experiencing this state of total peace and timelessness is because it is being resisted. It is being resisted because you’re trying to control the monent. If you let go of trying to controll your experience of the moment, and if you constantly surrender it like a tone of music, then you live on the crest of this exact alwaysness. Experience arises like a note of music. The minute you hear the note, it’s already passing away. The instant you’ve heard it, it’s already disssolving. So every single monment dissolving as it arises. Let go of anticipating the next moment, trying to controll it, trying to hang on to the moment that just has passed. Let go clinging to what has just occured. Let go trying to control what you think is about to occur. Then you live in an infinite space of non-time and non-event. There is an infinite peace beyond desciption. And you are home.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 355
≈
„Valószínűtlen, hogy a naiv vagy bárdolatlan elme ösztönösen felismerné a népszerű szoció-politikai szónoklatok mögött húzódó problematikus episztemológiai relativizmus eltorzított hermeneutikájának önmagába roskadó téveszméjét.”
David R. Hawkins
Truth vs falsehood
David R. Hawkins
Truth vs falsehood
≈
„Az elmének nincs kiterjedése vagy mérete és térben nem korlátozott ennek következtében az elme alapvető állapotát energiarezgésen keresztül korlátlan távolságokba sugározza. Ez azt jelenti, hogy érzelmi állapotunkkal és gondolatinkkal szokásszerűen és akaratlanul hatással vagyunk másokra.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 18. oldal
„The mind has no dimensions or size and is not limited in space; therefore, the mind transmits its basic state via vibrational energy over an unlimited distance. This means that we routinely and unwittingly affect others by our emotional state and thoughts.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 18
≈
„Mikor másokra zúdítjuk negatív érzelmeinket, akkor azt ők egy támadásként fogják megélni, így erre kénytelenek lesznek elfojtani, kifejezni vagy elmenekülni az érzés elől; ennek következtében a negativitás kifejezésre juttatása a kapcsolatok romlásához és tönkretételéhez vezet. Egy lényegesen jobb választás, hogy felelősséget vállalunk a saját érzéseinkért és közömbösítjük őket, így csak a pozitív érzések maradnak, és csak azok jutnak kifejezésre.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 13. oldal
„If we dump our negative feelings on others, they experience it as an attack and they, in turn, are forced to suppress, express, or escape the feelings; therefore, the expression of negativity results in the deterioration and destruction of relationships. A far better alternative is to take responsibility for our own feelings and neutralize them. then, only positive feelings remain to be expressed.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 13
≈
„A negatív érzések elengedése az ego visszafejtése, ami minden egyes esetben ellen fog szegülni. Ennek köszönhetően szkepticizmus merülhet fel a technikával kapcsolatban, „elfelejthetjük” az önátadást gyakorolni, hirtelen a valóság elől való menekvés ütheti fel a fejét, vagy érzelemkitörések fordulhatnak elő, azok kifejezésre juttatásával és eljátszásával együtt.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 22. oldal
“Letting go of negative feelings is the undoing of the ego, which will be resistant at every turn. This may result in skepticism about the technique, “forgetting ” to surrender, a sudden upsurge of escapism, or venting feelings by expressing and acting out.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 22
≈
„Az ego visszavonulóban minden trükköt és blöfföt kipróbál. Amint egyszer elkezdtünk elengedni, napjai meg vannak számlálva és hatalma fogytán. Az egyik trükkje az, hogy tudattalan lesz magával a technikával kapcsolatban, például, hirtelen úgy találja, hogy az önmegadás mechanizmusa nem működik, hogy a dolgok még mindig ugyanolyanok, hogy csak összezavar, és hogy nagyon nehéz észben tartani és alkalmazni. Mindez a valódi haladás jele! Azt jelenti, hogy az ego tudja, immáron van egy késünk, amellyel ki tudjuk magunkat szabadítani, így kezdi elveszíteni lába alól a talajt.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 23. oldal
“The ego is losing ground and will try tricks and bluffs. Once we start letting go, it’s days are numbered and it’s power is diminishing. One of its tricks is to go unconscious about the technique itself, for instance, to decide suddenly that the mechanism of surrender isn’t working, things are still the same, it is confusing, and too hard to remember and do. This is a sign of real progress! It means that the ego knows we have a knife with which to cut ourselves free and it is losing ground.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 23
≈
„A harmadik út fel a hegyre az önátadás mechanizmusán keresztül vezet. Tehát mindnyájunknak megadatott a lehetőség, hogy magát a Valóság Végső természetét megnézze magának és igazolja azt, amely ugyanolyannak tárul fel a misztikus vagy a fizikus számára egyaránt. Lelki szemeinkkel elképzelhetjük, hogy minden egyes önátadással egy újabb lépést teszünk felfelé a hegy oldalán. Némelyikünk addig kapaszkodik fel, míg a kilátás jobb lesz, majd úgy döntenek, hogy ezen a ponton megállnak. Mások még ennél is magasabbra mennek. És bizony, leszek köztünk olyanok, akik nem nyugszanak addig, míg nem érik el a csúcs legtetejét, és győződnek meg RÓLA maguk, bár ezen a ponton már nincs többé egy individuális személy, aki igazolna bármit is, hiszen az teljes mértékben feladatott.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 196. oldal
“A third way up the mountain is through the mechanism of surrender, an each of us, therefore, has the opportunity to verify for ourselves the Ultimate nature of Reality itself, which is the same as that revealed to the mystic or the physicist. We can envision that with each and every surrender, we take another step up the side of the mountain. Some of us will ascend until the view gets better and choose to stop there. Others will go still higher. And, then, there will be host hose of us who will not be satisfied until we have reached the very Peak and verified It for ourselves, although, at that point, there is no longer an individual person to verify anything, for it has been surrendered completely.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 196
≈
„Mi az?
Az elengedés olyan, mint egy belső nyomás hirtelen megszűnése, vagy mint nehezékektől való megszabadulás. Mindezt a hirtelen megkönnyebbülés és könnyűség érzése mellett a fokozott boldogság és szabadság érzete kíséri. Ez az elme egy tényleges mechanizmusa és alkalmanként mindenki megtapasztalja.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja 8. oldal
„What is it ?
Letting go is like the sudden cessation of an inner pressure or the dropping of a weight. Is is accompanied by a sudden feeling of relief and lightness, with an increased happiness and freedom. It is an actual mechanism of the mind and everyone has experienced it on occasion.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 8
≈
„Az elengedés egy természetes képesség. Nem valami új vagy tőlünk távol álló dolog. Nem egy ezoterikus tanítás, valaki más elképzelése vagy egy hitrendszer. Hanem csupán saját benső természetünk használata, hogy szabadabbak és boldogabbak legyünk. Az elengedés során nem hasznos a technikáról „gondolkodni”. Sokkal jobb egyszerűen csak csinálni. Végül látni fogjuk, hogy az összes gondolat az ellenállás formái. Mind képek, melyeket az elme azért készített, hogy megakadályozza annak tapasztalását, ami valójában VAN.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 23. oldal
“Letting go is a natural ability. It is not something new or foreign. It is not an esoteric teaching or somebody else’s idea or a belief system. We are merely utilizing our own inner nature to get freer and happier. When letting go, it’s not helpful to ‘think’ about the technique. It’s better, simply, just to do it. Eventually it will be seen that all thoughts are resistance. They are all images that the mind has made to prevent us from experiencing what actually IS.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 23
≈
„Emlékezzünk arra, hogy szabadon tudomásul vehetjük és feladhatjuk érzéseinket, és szívünk joga nem feladni őket. Amint megvizsgáljuk a „Képtelen vagyok rá” kijelentéseinket megállapíthatjuk, hogy azok valójában „Nem akarom”-okat takarnak. Mindez nem azt jelenti, hogy el kell engednünk a „Nem akarom”-nak köszönhető negatív érzést. Teljes mértékben jogunkban áll, hogy elengedését megtagadjuk. Szabadon ragaszkodhatunk a negativitáshoz, amíg csak akarunk. Nincs olyan törvény mely kimondaná azt, hogy fel kellene adnunk. Szabad emberek vagyunk. Viszont nagy különbséget jelent a magunkról alkotott elképzeléseinkben az, ha ráébredünk, hogy az „Én nem teszek meg valamit” egészen más érzés, mint azt hinni, hogy „Én egy áldozat vagyok és képtelen vagyok rá”. Például, ha úgy akarjuk, választhatjuk azt, hogy utálhatunk valakit. Választhatjuk, hogy hibáztatjuk őket. Választhatjuk, hogy a körülményeket hibáztatjuk. De legyünk tudatában és vegyük észre, hogy ezt a hozzáállást szabadon választottuk, így ez egy magasabb tudatszintbe, ennek következtében nagyobb erő és kiválóság állapotába helyez minket, mint az, hogy az érzés tehetetlen áldozatai vagyunk.”
David R. Hawkins
Elengedés: Az Önátadás Útja, 57. oldal
„It must be remembered that we are free to acknowledge and surrender our feelings, and we are free not to surrender. As we examine our “I can’ts” and find out that they are really “I won’ts,” it doesn’t mean that we have to let go of the negative feelings that result in the “I won’ts.” We are perfectly free to refuse to let go. We are free to hang on to negativity as long as we want. There is no law that says we have to give it up. We are free agents. But it makes a big difference in our self-concept to realize that “I won’t do something” is quite a different feeling than to think that “I’m a victim and I can’t.” For instance, we can choose to hate somebody if we want. We can choose to blame them. We can choose to blame circumstances. But being more conscious and realizing that we are freely choosing this attitude puts us in a higher state of consciousness and, therefore, closer to greater power and mastery than being the helpless victim of a feeling.”
David R. Hawkins
Letting Go: The Pathway of Surrender, page 57
≈
A szeretet energiamezejében szeretettel vagyunk körbevéve, és ez hálával tölt el bennünket. Hálásak vagyunk életünkért és az élet összes csodájáért. Hálásak vagyunk a kutyusokért és a cicusokért, hiszen a szeretetet képviselik. Hálásak vagyunk mások kedvességért, szeretetükért, törődésükért és figyelmességükért.
Végül éppen mi magunk leszünk szeretetté. Minden, amit teszünk, mondunk és minden mozzanatunkat az a szeretetteljesség ruházz fel erővel, mely mélyen magunkban a sajátunk. Akár egy nagy közönség előtt beszélünk, akár a kutyánkat simogatjuk, érezzük a szeretet energiájának a kiáradását. Meg akarjuk osztani azt, amit egy megtapasztalt bizonyosságként szívünkben tartunk, és megtartjuk szívünkben mindennek és mindenkinek egyaránt, hogy ők is érezhessék. Körülöttünk mindenkinek a végtelen szeretet benső megtapasztalásáért imádkozunk, beleértve az állatokat is. Életünk egy áldás mindennek, ami körülvesz minket. Elismerjük másoknak és az állatainknak az ajándékot, amik ők nekünk.
A Szeretet a szívből árad. Mikor olyan emberek jelenlétében vagyunk, akik szeretik egymást, átvesszük ezt az energiát. Szeretteink, állataink és barátaink szeretete Isten szeretete irántunk. Mikor este nyugovóra térünk hálát adunk azért, hogy egész nap szeretettel voltunk körbevéve. Minden pillanat csakis a szeretetnek köszönhetően lehetséges. Ennek a könyvnek az írása is a szeretetnek köszönhetően lehetséges.
A szeretet állapotában, minden reggel felébredünk és köszönetet mondunk az élet egy újabb napjáért, és azt keressük, hogy hogyan jobbíthatnánk körülöttünk mindenki életén. Merthogy a szeretet jelenlétében a dolgok jobbra fordulnak; a tojás is jobban sül; a kacsa megmenekül; a cica jól lakik; és a kutyus a menhelyről otthonra lel. Körülöttünk mindennel megosztjuk szeretetünket, az élet egészével, cicákkal, kutyákkal, más emberekkel, MINDEN ÉLŐ DOLOGGAL. Igen még a gazemberekkel is. Ha a munkánk az, hogy egy foglyul ejtett gazember felett őrködjünk, akkor is azt keressük, hogy hogyan tehetnénk életét elviselhetőbbé. Azt mondjuk: „Sajnálom, hogy fegyvert szegezek fejedhez, de ez a dolgom.”. Amennyire erőnkből telik igyekszünk szívélyesek és jószívűek lenni, kivétel nélkül.
David R. Hawkins Elengedés: Az Önátadás Útja. 12. Felezet 175.-177. oldal
In the energy field of love, we are surrounded with love, and that brings gratitude. We are thankful for our life and for all the miracles of life. We are thankful for the doggies and the kitties, because they represent love. We are grateful for every act of kindness from others, their affection, caringness, and thoughtfulness.
Eventually, we just become love. Everything we do and say, every movement we make, is energized by the lovingness that we have owned within ourselves. Whether speaking to a large audience or petting the dog, the energy of love is felt to be pouring out. We want to share what we hold in the heart as an experiential knowingness, and we hold it in the heart for eveyone and everything, that they would be feeling it, too. We pray for that inner experience of infinite love for everyone around us, including the animals. Our life is a blessing to everything around us. We acknowledge to others and to our animals the gift that they are to us.
Love emanates from the heart. When we are in the presence of people who love each other, we pick up that energy. The love of our loved ones, pets, and friends is the love of Divinity for us. When we go to bed at night, we give thanks that we were surrounded with love all day. Each moment is possible only because of love. The writing of this book is possible only because of love.
In the state of love, we wake up every morning and give thanks for another day of life, and we seek to make life better for everyone around us. Because of the presence of love, things go better; the eggs get fried better; the ducky gets saved; the kitty gets fed; and the doggie is adopted from the pound and brought home. We share our love with everything around us, all forms of life; kitties, doggies, other people, ALL LIVING THINGS. Yes, even the villains. If it is our job to watch over the captured villain, we seek to make his life tolerable. We say, “I’m sorry that I have to hold a gun to your head, but that’s my job.” We try to be as gracious and generous as we can be, without exception.
Doc, Letting Go, The Pathway of Surrender, Ch. 12, Love, p. 175-177
≈
“Látható, hogy az emberi lények ártatlanok, mert valóságukat illetően
rendkívül tudattalanok. Ebben az állapotban programozásuk és megtévesztő
hiedelemrendszerük vezérli őket, ugyanakkor lényegük szépségének megnyilvánulásaként a szellem tisztasága sugárzik belőlük.”
David R. Hawkins: A valódi én hatalma 18. o.
≈
”Az ellenállás elül, mikor tisztán értjük, hogy amit feladunk nem rendelkezik valódi értékkel, hanem a képzeletbeli értéke kizárólag a dzsúsznak, vagy fizetségnek köszönhető, amit az ego az álláspontból fej. A hajlandóság elvét csak az ego fizetségére szükséges alkalmazni, nem pedig az akadályra vagy az áhított állapotra.
Feltehetjük magunknak a kérdést: Megéri e feladnom Istennek? Így az ego álláspontjának immáron van egy ára, amimhez hajlandóságunkat szegezhetjük.
Minden álláspont azon a vélelmezésen alapul, hogy beteljesülése boldogságot hoz. Tehát – azon kívül, hogy boldogságot hoz – valójában a semmit értékeljük.
Ez alátámasztja annak fontosságát, hogy Szókratész kijelentését szem előtt tartsuk, miszerint minden ember csak a mellett tud dönteni, amit jónak lát. A probléma az, hogy nem tudja mi az „igazi” jó. Tudat-kutatással (izomteszteléssel) nyilvánvalóvá válik, hogy a boldogság egyetlen tényező függvénye, ez pedig maga a tudatszint.”
David R. Hawkins Isten Jelenlétének Felfedezése.
“Resistance subsides when there is a clear understanding that what is being surrendered is not of intrinsic value but is instead imagined to be of value solely because of the juice or payoff the ego extracts from the position. The principle of willingness need only be applied to the ego’s payoff and not to the object or condition desired. One can ask one self the question, Is this worth giving up God for? Thus, egopositionality has a price, which is where the willingness should be addressed. Each positionality is based on the presumption that its fulfillment will bring happiness. Thus, nothing is really valued aside from the illusion that it will bring about. This reinforces the importance of keeping in mind Socrates’ dictum that all men choose only what they perceive to be the good. It is just that they do not know what is the ‘real’ good. It becomes evident by consciousness research that happiness is associated only with a single factor — a level of consciousness.”
≈
”Ugyanis az emberek magukat elkülönültnek és korlátozottnak látják, így hiányérzetük nyomása alatt élnek. Az embereknél mindennapos, hogy szükségeik kielégítését önmagukon kívül keresik. Ez sérülékenységük megtapasztalását vonja maga után, ugyanis elégtelenek önmaguk számára.
Ennek következtében az elme egy túlélő mechanizmus, és elsősorban az érzelmek használata a túlélés eszköze. Az érzelmek gondolatokat vonnak maguk után, így végül az érzelmek a gondolatok „kiskapui” lesznek. Egyetlen érzelem több ezer vagy akár több millió gondolatot is helyettesíthet. Az érzelmek még a mentális folyamatoknál is alapvetőbbek és primitívebbek. Az ésszerűség az eszköz, amit az elme arra használ, hogy érzelmi céljait elérje. Az intellektus használata során az alapvető felszín alatt meghúzódó érzelem általában tudattalan marad, vagy legalábbis a tudatos-figyelmen kívül esik. Az emberek mikor a felszín alatt húzódó érzelmet elfeledik, vagy nem vesznek róla tudomást, és nem tapasztalják meg, akkor nincsenek tudatában tetteink miértjének és mindenféle lehetséges okot találnak ki. Valójában, igen gyakran nem tudják, hogy miért teszik azt, amit tesznek.
Van egy egyszerű módja annak, hogy tudatában legyünk bármely tevékenységünk mögött meghúzódó érzelmi indíttatásnak, ez pedig a kérdés: „Minek?”. A „Minek?” kérdést addig kérdezgetjük, míg az alapvető érzés kendőzetlen lesz.”
Elengedés: Út az Önátadáshoz. 26- 27. oldal
The mind is, therefore, a survival mechanism, and its method of survival is primarily the use of emotions. Thoughts are engendered by the emotions and, eventually, emotions become shorthand for thoughts. Thousands and even millions of thoughts can be replaced by a single emotion. Emotions are more basic and primitive than mental processes. Reason is the tool the mind uses to achieve its emotional ends. When used by the intellect, the basic underlying emotion is usually unconscious or at least out of awareness. When the underlying emotion is forgotten or ignored and not experienced, people are unaware of the reason for their actions and they develop all kinds of plausible reasons. In fact, they frequently do not know why they are doing what they are doing.
There is a simple way to become conscious of the underlying emotional goal behind any activity through use of the question, “What for?” With each answer, “What for?” is asked again and again until the basic feeling is uncovered.”
≈
“Egy Megvilágosodott rendkívül becsületes azzal kapcsolatban, hogy becsületes”
David R. Hawkins
“An Enlightened is extremely integrous about being integrous”
David R. Hawkins
≈
„Következésképpen az elmémnek semmit sem kell tennie, nem kell semmit sem gondolnia. Tehát ami történik az az, hogy az elme elkezdi önmagát feladni, ahogy kibontakozik. Szóval mondjuk leülsz meditálni, és azt mondod, hogy a Végtelen Jelenlétet akarom megtapasztalni. Egyszerű. Ez egy roppant egyszerű dolog. Mindössze annyit kell tenned, hogy minden gondolatra abszolút rögzítetten összpontosítasz, mint a penge, vagy mint egy lézersugár, ahogyan azok felbukkannak. Rendben, tehát feladsz Istennek minden gondolatot, érzést és impulzust, ahogyan azok felbukkannak… Tehát először történetet adsz fel, majd bekezdéseket adsz fel, majd mondatokat adsz fel, még azt sem engeded, hogy a mondatok befejezzék magukat. Értéktelenek, hát akkor miért kellene egyáltalán befejezni a mondatot? A gondolataidnak nincs semmi veleszületett értékük, azok a világhoz tartoznak, először is még csak nem is a tieid. Tudod, azok az ego és az ego energiamezejének a kreálmányai, semmi értelme sincs tökéletesíteni őket…
Nincs többé vágy, hogy gondolkodjunk. Láthatod, hogy maga a gondolkodás kényszere egy hívság. Az olyan mintha Isten igaz természetének mondana ellen. Tagadom Isten Istenségét, ennek következében én magamnak kell gondolkodnom. Vagyis, Isten nem fedi fel előttem azt, amit szükséges tudnom. Ki kell mennem és ki kell rekesztenem magamból Istent, így az ego valójában Istent szorítja ki. Elkezded észrevenni, hogy az ego azon ügyködik, hogy kiszorítsa és helyzetesítse Istent. Nem akarom, hogy az Igazság feltáruljon előttem, ó nem, én majd ki találom a saját igazságomat. Nincs bizodalom Istenben, és hát így az elme folyvást előre tervez. Végül is, ahogy figyeled az elmét, az mintha egyre hamarabb lépnél be magukba a gondolatok formációjába. Mint ahogyan azt már mondtam, először mondatok…vagyis először mennek a történetek, majd a bekezdések, a mondatok, az elképzelések, majd a szavak is. Egy szó elkezd felbukkanni, mondjuk az, hogy „kutya”, épp ahogyan a „k” és az „u” elkezdene felbukkanni és látod, hogy „kutya” lesz belőle, tehát elcsípheted még mielőtt „kutya” lesz belőle és elengedheted a vágyat, hogy egy gondolatot hozz létre.”
Dr. Hawkins in Volume III: Advanced states of consciousness, selected from disc 2, ch. 5 23:15-30:59
„Consequently my mind doesn’t have to do anything, it hasn’t to think anything. So what happens is the mind begins to surrender itself as it unfolds. So let’s say you sit down and start to meditate and say I want to experience the Infinite Presence. Simple. It’s a very simple thing to do.
All you have to do is absolutely and fixedly focus like a razor, like a laser beam on each thought as it arises. All right, you surrender each thought and feeling and impulse as it arises to God… So first you surrender stories, than you surrender paragraphs, then you surrender sentences, you don’t even allow the sentence to complete itself. If it is worthless, then why complete the sentence? If your thoughts don’t have inner intrinsic value, if they just belong to the world and are not even yours to begin with. You know they are creations of the ego and the energy fields of the ego, so then there is no point to perfect them…
There is no longer a desire to think. You see that thinkingness itself is a vanity. That it’s, it’s like a violation of the true nature of God. It’s like, I negate God’s Goodness, therefore I have to think myself. That is, God is not going to reveal to me what I need to know. I got to get out of there and hang up on God, so what the ego is really doing is supplanting God. You begin to see what the ego is up to, is to supplant God, replace God. I don’t want Truth revealed to me oh no I make up my own Truth. There is a lack of trust of God and so this mind is always anticipating. Eventually the mind as you watch it, it is like you get earlier and earlier into the formation of thought itself. As I said, first sentences, I mean stories go, paragraphs go, sentences go, concepts go, words go. The word begins to come up like “dog” just as the “d” and the “o” start to come up you see it’s going to become “dog”, you catch it already before it even becomes “dog” and let go the desire to create a thought.”
Dr. Hawkins in Volume III: Advanced states of consciousness, selected from disc 2, ch. 5 23:15-30:59
≈
„… Ezen tapasztalatok során elfelejtettem, hogy van testem; akár élt volna akár nem teljesen irreleváns volt, merthogy a létezés öröme mindent elsöprő volt. Van az a hajlandóság, hogy Isten szolgálói legyünk, hogy megfeledkezzünk a személyes énről, és helyette megengedjük, hogy a tudatunkat és energiánkat angyali erők használják. Minden a Mi Végtelen Énünk. Kapcsolatban áll az angyali birodalmakkal. Mikor sajátunk ez az angyali állapot, és az, hogy – személy szerint – képesek vagyunk csatlakozni hozzá és igent mondani rá, megengedni azt, hogy átadjuk magunkat ennek az energiának; meghaljunk és haldokoljunk, így láthatjuk, nincs olyan dolog, mint a halál és haldoklás.
Ezért beszéltünk a test elengedéséről és arról, hogy búcsút mondjunk neki, merthogy az élet az élethez megy; az élet sosem áll meg. Mikor elhagyja a testet akkor azt alig vesszük észre, mert annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy másokkal legyünk, alig vesszük észre, hogy a fizikai test többé már nem is létezik.
Az élményeket, amik túl vannak a fizikai test tapasztalásán, nagyon nehéz leírni, így készítsük fel magunkat a rendkívüli szépség és béke tapasztalására.”
David R. Hawkins , H&R, p. 472, Chapter 15: Death and Dying.
„During those experiences, I forgot I had a body; whether it was living or dying was so irrelevant because the joy of the experience was overwhelming. There is a willingness to be a servant of God, to forget about the personal self, and instead to allow one’s consciousness and energy to be used by angelic forces. Our Infinite Self is everything. It is connected with the angelic realms. When we own that angelic condition within us, and own that we individually have the capacity to join it by our willingness to say yes, to allow ourselves to surrender to that energy, to go to the dead and the dying, we now see that there is no such thing as actual death or dying.
That is why we talked about letting go of the body and saying farewell to it because life goes to life; life never stops. If it leaves our body, we barely notice it because we are so busy being with others that we scarcely notice that the physical body does not even exist any longer. Beyond the experience of the physical body are experiences that are difficult to describe, so we prepare ourselves for an experience of exquisite beauty and peace.”
Doc, H&R, p. 472, Chapter 15: Death and Dying.
≈
“Az ajtó a Megvilágosodásba a nemtudás mély őszinteségén keresztül nyílik.”
David R. Hawkins
“The door to Enlightment is thorough the deep honesty of unknowingness”
David R. Hawkins
≈
„Emlékeznünk kell arra, hogy a szeretet és a béke az egóra nézve a legfőbb veszedelem, ami aztán úgy védelmezi magát, hogy a tudattalanban rejtőző elsáncolt álláspontokat vesz igénybe.”
Along the Path to Enlightenment: 365 Daily Reflections from Dr. David R. Hawkins, M. D., Ph. D., August 27
„One must remember that love and peace are the greatest threats to the ego, which defends itself by resorting to entrenched positionalities that lie hidden in the unconscious.”
Along the Path to Enlightenment: 365 Daily Reflections from Dr. David R. Hawkins, M. D., Ph. D., August 27
≈
„A tudatszintek azokat a vidékeket írják le, amelyeken át kell kelnünk, de nem említik a szeretet és az odaadás elengedhetetlen tényezőit, amelyek elindítanak az úton és igyekezetünk hajtóerejéül szolgálnak. Innen származik a tartós erőfeszítésekhez és állhatatos elkötelezettséghez szükséges energia. Vagyis ha van autónk és térképünk, de nincs benzinünk, tehát nem rendelkezünk a szükséges erő-és energiaforrással, a jármű nem indul el. Keressük az úti célt, mert valami arra hajt, odavonz. Az utat Isten kegyelme, a Vezető és Gondoskodó Szentlélek világítja meg. Az Érzékfeletti Istene és a Gondviselés Szeretetének Istene végül eggyé olvad a Legfőbben. A szeretet Egyesülése a szerelttel a sors beteljesülése és az üdvözülés lényege. A szeretet tehát az út és a cél.
David R. Hawkins A Valódi Én hatalma. 258. oldal
”The levels of consciousness describe the terrain to be traversed, but they leave out the essential factors of love and devotion that activate the journey and give strength to the endeavor. These are the sources of the requisite energy to make and sustain the effort and commitment to persevere. By analogy, one can have a car and a map, but without gasoline, the source of energy and power, the vehicle does not move. The destination is sought because one is impelled towards it and attracted by it. The way is lighted by God’s grace as the Holy Spirit, which is the guide and the sustainer. In the end, the God of Transcendence and the God of Divine Love merge in the Supreme. The unification of that which is loved is the fulfillment of Divine destiny and the core of salvation. Love is, therefore, the means and the end.”
The Eye of the I, Second Edition (2002), chapter 15: Clarifications, p. 221
≈
“Isten Jelenlétére ébredés önmagától kibontakozik, mikor az egot és annak észlelési álláspontjait feladjuk.”
David R Hawkins
Az ego feloldás, az Önvalóra ébredés. – 166. oldal
“The Realization of the Presence of Divinity unfolds of its own when the ego and its perceptual positionalities are surrendered.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 166
≈
“Az ego merevsége és ellenállása a helyesbítéssel szemben nárcisztikus egoizmuson, büszkeségen és hívságon alapul. Egész népek kollektív egója, azok bukását és megsemmisülését hozta el.”
David R Hawkins
Az ego feloldás, az Önvalóra ébredés. – 16. oldal
“The ego’s rigidity and resistance to correction are based on narcissistic egotism, pride, and vanity . The collective egos of whole nations bring about their downfall and destruction.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 16
≈
„Isten Jelenléte mélységes béke, nyugalom és a szeretet kvintesszenciája. Mélységessége megsemmisítő. Teljesen beburkol, és a szeretet oly erőteljes, hogy felold minden az ego által visszatartott maradék „nem-szeretetet”.”
David R Hawkins
Az ego feloldás, az Önvalóra ébredés. – 160. oldal
„The Presence of God is the quintessence of profound peace, stillness, and love. It is overwhelming in its profoundity. It is totally enveloping, and the love is so powerful that it dissolves any remaining „non-love” held by the residual ego.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 160
≈
„Minden csupán úgy létezik, ahogyan az teremtetett – teljes és tökéletes. Minden beteljesíti célját, pusztán azzal, ami. Minden saját lényegének és potencialitásának beteljesítője. Az egyetlen követelmény mindennel szemben, ami létezik, csupán az, hogy legyen. Végzete, bármely adott pillanat körülményei között, már eleve beteljesült. Ennek következtében, az, amit képvisel, az az összes múltbéli lehetségesség teljessége egészen eddig a pillanatig; minden pontosan úgy van, ahogy lennie kell. Lényegként teljesíti be önnön potencialitását, erről a vele összhangban lévő tudatszint tanúskodik. A megfigyelés bármely ezredmásodpercében, valójában semmi sem változik. Ami változik, az a tanú álláspontja, és a megfigyelés pontja. A változás pusztán a szekvenciális észlelés folyamata. Az életet leginkább úgy lehetne ábrázolni, mint álló képkockák sorozatát, olyan ez, mint gyerekkorunk „flip bookja” (kineograph). Felvetődik a nagy kérdés: a világ az, ami mozgásban van, vagy csupán az elme?”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés –
„Everything merely exists as it was created – complete and perfect. Everything fulfill its purpose by merely being what is it. Everyting is the fullfillment of its own essence and potentiality. The only „requirement” for everything that exists is to just be. Its destiny under the conditions of any given moment is already completely fulfilled. Therefore, that which it is represent the completion of all past possibility up to that very moment; everything is the way it is supposed to be. As essence fulfills its potentiality, it is witnessed by a corresponding level of consciousness. In any nanosecond of observation, nothing is actually changing. What is changing are the position of the witness and the point of observation. Change is merely a process of sequential perception. Life can be pictured as a series of stop frames, like the flip books of childhood. This poses the cunundrum: is it the world that is moving, or it is the mind?”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self –
≈
„Egy magasabb nézőpontból láthatjuk, hogy az ego nem „gonosz”, hanem elsősorban egy saját érdekét szem előtt tartó állat. Hacsak nem értjük meg és nem fogadjuk el az „állati-ént”, befolyása sem csökkenhet.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés –
“From a greater context, we can view that the ego is not „evil”, but is primarily a self-interested animal. Unless the „animal-self” is understood and accepted, it’s influence cannot be diminished.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self –
≈
„Az ego ragaszkodik az érzelgősséghez, amely szorosan kapcsolódik annak álláspontjaihoz; úgy tesz, mintha azt hinné, nincs más választása. „Átadni magunkat Istennek” azt jelenti, hogy nem keressük az egót vigaszért és izgalomért, valamint felfedezzük a végtelen, derűs béke örömét. Magunkba tekinteni annyit tesz, hogy megtaláljuk magának az elme illuminációjának alapját képző és örökké jelenlévő forrását.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés – 17. oldal
„The ego clings to emotionality, wich is intimately connected with its positionalities; it pretends to think that it has no other choices. To „surrender to God” means to stop looking to the ego for solace and thrills and to discover the endless, serene joy of peace. To look within is to find the underlying, ever present source of the illumination of the mind itself.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 17
≈
„Az ego nem egy ellenség, akit le kell győznünk, hanem csupán megvizsgálatlan észlelési szokások gyűjteménye”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés – 5. oldal
„The ego is not an enemy to be subdued, but merely a compilation of unexamined habits of perception.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 5
≈
„A spirituális nyelvezetben az ego szó egy negatív minőséget takar, egy akadályt a megvalósítás előtt, köszönhetően a lineáris dualisztikus szerkezetének. A pszichológiában viszont ez a kifejezés helytálló és túlélő képességeket takar, amely a világban való hatékony működéshez szükséges.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés – 4. oldal
„In spiritual parlance, ego implies a negative quality, an obstacle to realization because of its linear dualistic construction. In psychology, however, the term denotes copoing and survival skills needed to deal effectively with the world.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 4
≈
„A tudat fejlődését elősegíti az ego és annak struktúrának evolúciós természetéről szerzett tudomás”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés – 4. oldal
„The progress of consciousness is facilitated by an awareness of the evolutionary nature of the ego and its structure.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 4
≈
„Mivel az ego mentális álláspontokból készült, nincs lehetősége másmilyennek lenni kivéve, mint amilyen. Ennek következtében menthetetlen forrásává lesz a végeláthatatlan szenvedésnek és veszteségnek. Mindenek felett az ego a jövőt és magát a halál kísértetét féli, ami nagyon is az ego struktúrájának a sajátossága”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Ön valóra ébredés – 5. oldal
„ Because the ego is constructed of positionalities, it has no option to be anythig else excepted what it is. It therefore becomes an inescapable source of endless suffering and loss. Above all else, it fears the future and specter of death itself, which is intrinsic to the ego’ structure.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 5
≈
„A valóságban nincs olyan dolog, mint az ego; az pusztán illuzórikus. Szövete, mentális folyamatokkal táplált, érzésekkel és érzelmekkel fűtött önkényes nézőpontok kollekciója. Ezek a vágyak a kötődést ábrázolják, amiről a Buddha úgy beszélt, mint a szenvedés köteléke. Abszolút alázattal az ego szertefoszlik. Merthogy a hívság és a megszokás az egyetlen erő, amiből a mentális folyamat kollekciója erejét nyeri. Ha elengedjük a gondolat hívságát, akkor az szertefoszlik. Minden gondolat hívság. Minden vélemény hívság. Ennek következtében, a hívság élvezete az ego alapja – add fel és az összeomlik.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 6. oldal
„There in no such thing in reality as an ego; it is merely illusory. It is made up of a compilation of arbitrary points of view supplied by mental processing and powered by feelings and emotions. These desires represent the attachment that the Buddha spoke of as the bondage of suffering. With absolute humility, the ego dissolves. It is a collection of arbitrary mental processes that gain force only because of vanity and habit. If one lets go of the vanity of thought, it dissolves. All thought is vanity. All opinions are vanities. The pleasure of vanity is therefore the basis of the ego – unplug it and it collapses.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 6
≈
„Az ego szélsőségesen makacs és ennek következtében olybá tűnik, hogy szélsőséges körülmények szükségesek mielőtt végleg elengedné mentális álláspontjait. Gyakran embertömegek milliónak, évszázadokon át tartó kollektív tapasztalata szükséges ahhoz, hogy megtanulja azt, ami valójában egyszerű és nyilvánvaló igazság – nevezetesen azt, hogy a béke jobb, mint a háború ,vagy azt, hogy a szeretet jobb, mint a gyűlölet..”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 8. oldal
„The ego is extremely tenacious and therefore often seems to require extreme conditions before it lets go of a positionality. It often takes the collective experience of millions of people over many centuries to learn even what appears to be a simple and obvious truth – namely, that peace is better than war or love is better than hate.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 8
≈
„Paradox módon, az ego ön-érdekeltségének is lehet haszna, mikor az elkezdi észrevenni, hogy valójában az önzetlenség mekkora előny. Mikor megtapasztalja az egocentrikus célok elengedésének hasznát, akkor maga az ego válik a spirituális érdeklődés ugródeszkájává és saját meghaladásának eszközévé, ráébred, hogy az alázat valójában erősség nem pedig gyengeség és ebben bölcsesség rejlik nem pedig tudatlanság. A hajlandóság hogy „megbocsássunk és elfelejtsünk” 450 –re (ésszerűség/logika) kalibrál. A hajlandóság, hogy „megbocsássunk és feladjuk Istennek” 540-re (Feltétel nélküli Szeretet) kalibrál.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 34. oldal
„Paradoxically, benefit is delivered by the self interest of the ego when it begins to realize that there is a great advantage to unselfishness. When it learns of the benefit of letting go of egocentric goals, the ego itself then becomes the springboard to spiritual inquiry and the means to its own transcendence, realising that humility is strength and not weakness, and that it is wisdom and not ignorance. The willingness to „forgive and forget” calibrates az 450 (reason/logic). The willingness to „forgive and surrender to God” calibrates az 540 (Unconditional Love).”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 34
≈
A „Végtelen Én” az a szubjektív valóság, ami az elkülönült „én” alapjául szolgál, és megengedi az „én-ség” megtapasztalását, mint az egyén létezését.
Ez az abszolút „Én”, ami képessé tesz a kijelentésre, hogy „én”. A tudatosság, vagy a tudatosság képessége, forma nélküli, és ez a háttér, ahonnan a forma azonosítható.
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés –
The ’Infinite I’ is that subjective reality that underlies the individual ’I’ and allows for the experience of ’I-ness’ as one’s existence.
It is the absolute ’I’ that enables the statement ’I’. Consciousness, or the capacity for awareness, is formless and is the backdrop from which form can be identified.
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self –
≈
„Isten Szeretete és Ereje egy és ugyanaz.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 139. oldal
„ The Love and Power of God are one and the same”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 139
≈
„Magának a Szeretetnek szenteld Szeretetedet.”
≈
„Bármikor hited veted a Legfelsőbbe, akkor a Legfelsőbb elérhető lesz számodra”
David R. Hawkins
≈
„Az erős spirituális elköteleződés vonzza a nagy spirituális lények figyelmét, akik formán és a fizikai léten túliak, domíniumuk roppant nagy, és erejük óriási.”
David R. Hawkins
≈
“Vedd észre az Élet egészének a Szépségét és Szentségét, bármi történjék is! “
David R. Hawkins
≈
„Az ego/elme gondolkodik, a mező (tudat) tud,és az Én van.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 170. oldal
„Ego/mind thinks, field (consciousness) knows, and Self is.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 170
≈
„Szemlélődés során – feladva a gondolkodás vágyát – életed egyre inkább meghívássá lesz Isten kinyilatkoztatásaira.”
David R. Hawkins
≈
„Isten Jelenlétében minden szenvedés megszűnik. Visszatértünk a Forrásunkhoz, ami nem különbözik önnön Énünktől. Mintha elfelejtettük volna, vagy épp egy álomból ébrednénk. Minden félelem alaptalannak bizonyul, minden aggodalom csupán bolondos képzelődés. Nincs jövő mit félnünk, sem múlt mit bánnunk kellene. Nincs tévelygő ego/én, akit inteni vagy javítani kellene. Nincs semmi, ami változtatásra vagy javításra szorul. Nincs semmi olyan, ami miatt szégyenkezést, vagy bűntudatot kellene éreznünk. Nincs „másik” amitől elkülönülhetnénk. Veszteség sem lehetséges. Semmit sem kell tenni, erőfeszítés sem szükséges, és szabadok vagyunk a vágy és az akarás végeláthatatlan rángatásától is.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 161. oldal
„In the Presence of God, all suffering ceases. One has returned to one’s Source, which is not different from one’s own Self. It is as though one had forgotten, or is now awakened from, a dream. All fears are revealed to be groundless; all worries are foolish imaginings. There is no errant ego/self to admonish or correct. There nothing that needs changing or improving. There is nothing about which to feel ashamed or guilty. There is no „other” from which one can be separated. No loss is possible. Nothing needs to be done, no effort is required, an one is free from the endless tug of desire and want.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 161
≈
„Imádjuk (mentális) képeinket, imádjuk a drámát és az összes történetet, ami mindezzel jár.
Hajlandónak kell lenned, hogy mindezt feláldozd, és hajlandónak kell lenned a tévékészülékedet kikapcsolni. Ez nehéz.”
≈
„Az egész univerzumban semmi sem cselekszik vagy mozdul önállóan.
Abszolút összhangban, mindent felülmúló tökélyben, szépségben és harmóniában él, mozog és létezik Minden Ami Van.”
David R. Hawkins
≈
„Nem a szavainkkal vagy a tetteinkkel változtatjuk meg a világot, hanem annak következményeként, amivé mi magunk lettünk.”
David R. Hawkins
“We change the world not by what we say or do, but as a consequence of what we have become.”
David R. Hawkins
≈
Alázattal lemondhatunk a világ megmentőjének szerepéről, amelyre az ego jelölte önmagát, és átengedhetjük ezt közvetlenül Istennek. A világ, amelyet az ego lefest, saját tévképzeteinek és önkényes szembeállításainak kivetítése. Ilyen világ nem létezik.
David R. Hawkins
≈
“Az alsóbb tudatszintek energiamezejében úgy tapasztaljuk meg az életet, mint ami a nem teljességből a teljesség felé halad. Magasabb tudatszintekben az élet a teljességből a teljességbe tart.”
David R. Hawkins
Gyógyulás és Felépülés – 192. oldal
“In the energy fields of lower consciousness, life is experienced as going from incomplete to complete. In the higher levels ofconsciousness, life moves from complete to complete.”
David R. Hawkins
Healing and Recovery – page 192
≈
“Legyen az életed ajándék, mindenkor, mindenütt, minden körülmények között önmagadat is beleértve mindenki iránt megnyilvánuló kedvességgel, figyelmességgel, elnézéssel és könyörületességgel légy felemelő hatással az emberiség egészére. Ez a legnagyobb ajándék, amit adhatsz.”
David R. Hawkins
”Make a gift of your life and lift all mankind by being kind, considerate, forgiving, and compassionate at all times, in all places, and under all conditions, with everyone as well as yourself. This is the greatest gift anyone can give.”
David R. Hawkins
≈
„A vágy hozza létre a félelmet, hogy nem fog beteljesülni, vagy a bánatot, hogy nem teljesült be vagy apátiát, haragot, csalódást vagy önmarcangolást.”
David R. Hawkins
Gyógyulás és Felépülés – 181. oldal
„Desire creates the fear that it will not be fulfilled, or grief that is has not been, or apathy, anger, frustration, or self-blame.”
David R. Hawkins
Healing and Recovery – page 181.
≈
„Az Önvaló olyan, mint a belső nagymamánk, aki őrködik a gyermek felett, így az nem felejti el magához venni esőkabátját vagy elküldeni a bérleti díjat. Isten nem balsejtelmes, hanem szerető; a félelem csupán képzelgés szüleménye”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 141 oldal
„The Self is like one’s inner grandmother who watches over a child so he does not forget to take his raincoat or mail the rent check. God is not ominous but loving; fear arises from imagination.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 141
≈
„A megvilágosodást keresni egy jelentős döntés. Maga a döntés így egy “jang” állapothoz hasonlítható – viszont a folyamat lényegileg sokkal inkább olyan, mint egyfajta “jin” testtartás. Míg az átlagos ego “szerzésre” (jang) programozott, a spirituális szándék a “megengedés” (jin) felé mozdul el.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 197. oldal
“To seek enlightenment is a major decision. The decision itself is therefore akin to a “yang” position – but subsequently, the process itself is more intrinsicallyakin to a “yin” posture. While the ordinary ego is programmed to “getting” (yang), spiritual intention now shifts to “allowing” (yin).”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 197
≈
„Egyenes és keskeny az út, belső fegyelem nélkül a spirituális energiát mindenféle vonzódás emészti fel.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 199. oldal
„Straight and narrow is the path, for without inner discipline, the spiritual energy becomes dissipated in diverse attractions.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 199
≈
“Kérdés: Milyen imák hasznosak?
Válasz: Kérjük, hogy az Urat szolgálhassuk, hogy Isten szeretetnek és akaratának közvetítői lehessünk. Kérjünk útmutatást és segítséget Istentől, és odaadásunkon keresztül minden személyes akaratunkról mondjunk le. Isten szolgálatának szenteljük életünket. Minden más lehetőség közül a szeretetet és a békét válasszuk. Elkötelezett célunk a feltétel nélküli szeretet és könyörület legyen az élet minden megnyilvánulása iránt, és az ítélkezéseinket adjuk át Istennek.”
David R. Hawkins
„Question: What prayers are useful?
Answer: Ask to be the servant of the Lord, a vehicle of divine love, a channel of God’s will. Ask for direction and divine assistance and surrender all personal will through devotion. Dedicate one’s life to the service of God. Choose love and peace above all other options. Commit to the goal of unconditional love and compassion for all life in all its expressions and surrender all judgment to God”
David R. Hawkins
≈
„Az ego világa egy tükörlabirintushoz hasonlatos, amelyen keresztül az ego elveszetten és összezavarodottan bolyong, ahogyan képeket kerget az egyik tükörtől a másikig. Az ember életét végeláthatatlan meglóbáltatások és hibák sorozata jellemzi, ahogyan menekülni próbál az útvesztőből. Időnként, sok embernek –és lehetséges, hogy a legtöbb embernek- a tükrök háza a horror házává válik, amely csak egyre csak rosszabb és rosszabb. Az egyetlen kiút ebből a tekervényes bolyongásból, a spirituális igazság nyomába eredésével tárul fel.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 4. oldal
„The world of the ego is like a house of mirrors through which the ego wanders, lost and confused, as it chases the image in one mirror after another. Human life is characterized by endless trials and errors while attempting to escape the maze. At times, for many people – and possibly the most- the world of mirrors becomes a house of horror that gets worse and worse. The only way out of the circuitous wanderings is through the pursuit of spiritual truth.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 4
≈
„A ráébredés egy progresszív folyamat. Spirituális fejlődést az ego valódi természetének megértése sietteti. Ugyanis az ego nem egy ellenség, akit támadnunk vagy kudarcra kell ítélnünk, sem pedig egy legyőzendő gonosz. A könyörületes megértés az, ami feloldja.”
David R. Hawkins
Az ego feloldása, Önvalóra ébredés – 4. oldal
„Realization is a progressive process. Spiritual process is hastened by understanding the true nature of the ego. It is not an enemy to be attacked or defeated, nor is it an evil to be vanquished. It is dissolved by compassionate understanding.”
David R. Hawkins
Dissolving the ego, Realizing the Self – page 4
Ez egy folyamatosan frissülő bejegyzés!